Főrendiházi irományok, 1881. I. kötet • 1-86. sz.
Irományszámok - 1881-38
XXXVIII. SZÁM. Ill csatoltassék, hogy az, azután járó 2776 forintnyi államadójukat, a szerencsi adóhivatal helyett, a miskolczinál fizethessék, továbbá, hogy az új kataszterük elkészítését ezen birtokterületre vonatkozólag a külső-bőcsiektől függetlenül és elkülönítve eszközölhessék, s végül, hogy az új telekkönyvek elkészítése is ezen szempontnak megfelelőleg történjék. Az e részben érdekelt törvényhatóságok, s azok főispánjainak meghallgatása után meg kelle arról győződnöm, hogy bármily terhes is a belső-bőcsiekre nézve azon helyzet, mely szerint ezen, mintegy 1000 holdnyi birtokuk tekintetében mindennemű közügyeikre nézve másmás hatóságok alá tartoznak,— a szóban levő birtokterület átcsatolása iránti kérelem nem teljesíthető, mert ezen birtoktest Külső-Bőcs község határa közepébe van beékelve, s azon terület átkebelezése esetében Külső-Bőcs község határa egymástól különálló területekre lenne szétszaggatva, azonfelül a kérelmezett átcsatolás következtében Külső-Bőcs község pótadó alapja annyira csökkenne, hogy ezen község további fentartása, csak a lakosság nagy túlterheltetésével lenne eszközölhető. Minthogy azonban a nevezett két község között létező területi szabálytalanság elenyésztetése, a jó és gyors közigazgatás, valamint Belső-Bőcs község lakossága érdekében nemcsak czélszerűnek, de szükségesnek is mutatkozott : Külső-Bőcs községnek egész területével Borsod megyébe leendő átcsatolása iránt tárgyalást indítottam meg. Zemplén megye közönsége, hivatkozással azon tárgyalásra, midőn még csak a KülsőBőcs község határába beékelt mintegy 1000 holdnyi területnek átkebelezése forgott kérdésben, Külső-Bőcs községnek Borsod megyébe való átkebelezését ellenezte, mert szerinte a jó közigazgatás érdeke azt egyáltalán nem kívánja. Ellenben Borsod megye, illetőleg az első vonalban érdekelt Belső-Bőcs község oly érveket hozott fel Külső-Bőcsnek Borsod megyébe leendő átkebelezése mellett, hogy azok alapján ezen átcsatolásnak a törvényjavaslatba való fölvételét eléggé indokoltnak láttam. Ugyanis Külső-Bőcsnek Zemplén megyéből Borsod megyébe leendő átkebelezése után, — mi iránt Külső-Bőcs község egykor már maga is kérelmezett, ezen község Belső-Bőcs községgel egy körjegyzőt tarthatván, háztartási szükségleteit könnyebben fedezhetné, mert ez esetben továbbá községi pótadója tetemesen alábbszállitható lenne, mert termesztményei értékesítése végett a lakosság különben is Miskolczot keresvén föl, ott egyéb hivatalos ügyeit és dolgait is könnyebben végezheti el. Indokolja még ezen tervbe vett átcsatolást azon körülmény is : hogy Borsod megye területre, népességre nézve kisebb, mint Zemplén megye, s hogy midőn Zemplén megye a jelen törvényjavaslat szerint Abaujból, Sárosból, Ungból úgy is több községet nyer, ezen a helyi viszonyok által indokolt veszteséget könnyen elviselheti ; hogy inig mostani helyzetében Külső-Böcs közigazgatási s törvénykezési tekintetben három különböző községben (Sátoralja-Ujhelyben, Szerencsen és Tokajban) székelő hatóságok illetékessége alatt áll, — Borsod megyébe leendő átkebelezése esetében mindezen hatóságokat, egy központban, Miskolczon fogja megtalálni, s végül, hogy Külső-Bőcsnek tulajdonképen Belső-Bőcs az anyaközsége, ott vau a templom, az iskola, — melyeket a külső-bőcsiek is folyton használnak. Ad 5. Tapóly-Bisztra, Tapoly-Hermány, Fias, Micsák {Tarbaj pusztával), Kobulnyicza, Györgyös (Grodzin pusztával), Reménye, Proszács, Mátyáska, Vavrincz és Orosz-Volya. Ezen községek közül az elől nevezett három (Tapoly-Bisztra, Tapoly-Hermány és Fias) két megye határán egy kis patak mellett akként terül el, hogy a község egyik fele Zemplén, másik fele Sáros megyében fekszik. Ugy ezen két felé választott, mint a fent említett Zemplén megyei többi község is már az 1871. évi törvénykezési szervezkedés alkalmával az eperjesi kir. törvényszék területén lévő giráíti királyi járásbírósághoz osztattak be, s még most is oda tartoznak.
