Főrendiházi irományok, 1878. X. kötet • 533-564. sz.
Irományszámok - 1878-563
346 DLXIII. SZÁM 19. §. Az engedély megszűntével, valamint a pálya beváltásának bekövetkeztével, az állam az első esetben ingyen, az utóbbiban a 18. §. értelmében meghatározott és biztosított évi járadék fizetése mellett lép az itt engedélyezett jókarban és tehermentesen átadandó vasút birtokába és haszonélvezetébe; birtokába veszi különösen a pálya területét és földjét, a föld- és mumunkálatokat, a fel- és alépítményeket minden tartozékaikkal, mint: forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel-és lerakodó helyekkel, épületekkel, az indulási és érkezési helyeken őr- és felvigyázó-házakkal, minden felszerelvényekkel, bútorzattal, ingó és ingatlanságokkal egyetemben. Valamint az engedély megszűntével, úgy a pálya beváltása esetében is, az engedélyesek megtartják a vállalat saját kereseteiből alakított tartalékalap és künnlevö activ követelések tulajdonát, valamint a vállalat saját vagyonából emelt azon épületeket, milyenek a coakskemenczék, öntödék, gép- vagy egyéb gyárak, pajták, dockok, melyek megszerzésére vagy előállítására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztattak fel, hogy azok a vaspályának tartozékát képezni nem fogják. 20. §. Az engedély minden okmányszerú kiadmánya csak 1 forintra szabott bélyegdíj alá esik. Különleges feltételek. 21. §. Az engedélyezett pályát az engedélyesek következő határozatok szerint tartoznak kiépíteni és felszerelni: a) Alépítmény. A legnagyobb emelkedés 7%o-ot vagyis 143 méter hosszúságra egy métert tehet. Csupán a vízválasztón, a Sásd és Szt.-Lőrincz közti átmenetnél, tehet a vasút legnagyobb emelkedése a Budapestről Pécs felé vezető irányban 10°/oo-t, vagyis 100 méter hosszúságra egy métert. Ha a vasútnak a budapest-székesfehérvári országút 'hosszában vezetése Promontornál különösen nehézségekbe ütköznék, az engedélyeseknek jogukban álland a vasutat a budapestkelenföldi állomástól Török-Bálinton át Érd felé vezetni, s ez esetben a legnagyobb emelkedés e vonalon mindkét irányban 12*5%o-t, vagyis 80 méter hosszúságra egy métert tehet. A kanyarodások fél átmérője a nyilt pályán a 7%° legnagyobb emelkedéssel biró vonalrészeken 300 méternél, a 10°/<H> illetőleg 12'5%o legnagyobb emelkedéssel biró részeken pedig 275 méternél kisebb nem lehet. A pálya keresztszelvényeire nézve a kormány és engedélyesek között megállapított és a közmunka- és közlekedésügyi ministeriumnál letett szabályok és szabványrajzok követendők, nevezetesen a pályakorona szélessége a sínláb síkja alatt 0*4 méter mélységben 5*2 méternél kevesebb nem lehet. Az engedélyeseknek meg van engedve, hogy az e szabványrajzokban foglalt rézsűket (Böschungen) a föld és sziklanemek minősége szerint megfelelőleg megváltoztassák. Ezen szabványrajzokkal megegyezőleg kell a beágyazást előállítani; ennek a pályamegnyitáskor a keresztszelvény-szabványokban meghatározott mértékkel kell birnia és ezenkívül még az épités alapterheire, a pálya hosszában pályakilométerenkint legalább 40 köbméternyi beágyazási anyagot, mint tartalékot kell elhelyezni. A beágyazás vagy durva homok- vagy kavics-borítékkal fedett tiszta homokból, vagy egészen durva homokból, vagy kavicsból, vagy kőtörmelékből állítandó elő.
