Főrendiházi irományok, 1878. X. kötet • 533-564. sz.
Irományszámok - 1878-557
DLVIL SZÁM. 237 A promontojri ág szabályozása czéljából a vegyes bizottság által megállapított s általam is helyeselt elvek alapján a következő szabályozási munkák és építkezések vannak tervezve: 1. A már bevégzett szabályozási munkák alsó végétől Promontor felső végéig a mellékelt térképen 1. és 11. számokkal jelölt szelvények közt, 2963 mtr. hosszú vonalon, a hol a meder szelvénye nem elég nagy, az 182 mtr. szélességben lemélyittetik (—) 3—16 méterig. 2. Promontor mentén, a hol a meder közepén levő zátony felett a jégzaj rendesen megáll, a zátony alatt pedig kisebb-nagyobb mélységben sziklák vannak, a meder 220 mtr. szélességben lemélyittetik (—) 3.ie mtrig. Azonkívül a meder túlságos szélessége a 11. és 19. szelvények közt egy f a balpart mentén építendő, 2500 méter hosszú párhuzammtí által mintegy 474 mtrre Összeszorittatik, mely párhuzammtí tisztán csak az ott lerakandó kotrott anyagból fog készíttetni. A 15. és 19-ik szelvények közt fekvő, 1000 mtr. hosszú rész már a múlt évben kikotortatott a kellő mélységre és szélességre; minélfogva jelen tervezet költségelésénél csak a 11. és 15. szelvények közt 1430 mtr. hosszban szükséges kotrások és sziklarobbantások vétettek számításba. A Duna medrében Promontor mentén elhúzódó szikla már évek óta komoly viták tárgyát képezi s aggályokat kelt a közönségben az iránt, hogy a promontori ág medrét az árviztömegnek megfelelő mélységre lemélyiteni és ürfogatra kibővíteni lehessen. Ez okból a szikla fekvését hiven előtűnhető s E. alatt ide mellékelt rajzon kívül szükségesnek láttam még az erre vonatkozó fontosabb adatokat e jelentésemben felemlíteni. A kis vizek számára a vegyes bizottság által, tüzetes számitások utján megállapított 220 mtr. szélességben (— : ) 3.i6 méternél magasabbra felnyaló sziklák, csak a 12c. és 14a. szelvények közt vannak. Összesen 614. mtr. hosszban. A mellékkelt rajzon a pontozott vonallal jelölt határok közt a 12c. szelvényen felül és a 14a. szelvényen alul is vannak ugyan kitüntetve (—) 3.ie mtrnél magasabbra felnyúló sziklák, de ezeket nem szükéges eltávolitani, mivel a part és ezen sziklák között mindenütt megvan a 220 mtr. széles és a 0 vizszin alatt 3.i6 mtr. mély meder. A (—) 3.16 mtrnél magasabban felnyúló sziklák az árvizeknek duzzadás nélkül való lefolyása végett szükséges 4717 D m. keresztszelvényből elfoglalnak: a 12c. szelvényben 52.8 nit 1 V« 7° > 13 > 106.4 » 2 7*o > > 136. > 144.0 > • . . . 3 — » a 13ez. > 50.0 » 1 — > » 13c. > 126.0 > .... : 2 Vio > » 14 > 128.25 » . . . 2 7i 0 » E sziklák a meder egész szélességét sehol sem foglalják el s egy sincs közöttük, a mely (—) 2" 21 méternél magasabbra emelkednék. 3. A hárosi sziget mellett levő mellékág elzárása már a múlt évben eszközöltetett. Ezen alól egészen Tétényig a26-ik szelvényig a meder teljesen megfelel minden igényeknek, az árvizek tömege minden duzzadás nélkül lefolyik benne, s tiszta minden zátonytól és szigetektől. 4. Tétény és Batta közt a 26-ik szelvénytől a 35-ik szelvényig 8908 m. hosszban ismét tele van á meder zátonyokkal, melyeken a jég rendesen megakad, de a talaj a viz által könnyebben elsodorható, mint a felsőbb szakaszokon, ugy hogy itt a medret elég lesz 100* 5 mtr. szélességben (—) 3.i6 mtr. mélységre kikotrani. A túlságos szélesség korlátozása végett a balpart mentén a 27. és 29. szelvények közt egj 2000 mtr. hosszú, a 29. és 35. szelvények közt egy 4200 mtr. hosszú párhuzam-mű épit-
