Főrendiházi irományok, 1878. X. kötet • 533-564. sz.

Irományszámok - 1878-552

208 ÜLIL SZÁM. A Tisza mellékfolyói. A) A Szamos és az ecsedi láp. A Szamos szabályozására nézve azon nézetben van a külföldi szakértő bizottság, hogy a még ki nem ásott átvágások létesítését »el kellene halasztani akkorra, midőn a Tisza alul már egészen szabályozva lesz, és képes leend megfelelni azon árviznövekedésnek, mely a Szamos teljes szabályozásának eredménye lesz. Az átvágásoknak befolyásáról az árvizek szinének emelésére már az előbbi czikkben elmondtam nézetemet, itt csupán azon megjegyzésre szorítkozom, hogy az ország anyagi erejének kímélése szempontjából, ugy sem lenne czélszerű a nagyobbmérvű szabályozási munkákat minden folyónál egy időben indítani meg, minélfogva csakugyan nem szándékozom a Szamosnál még hátralevő átvágások kiásását mindaddig javaslatba hozni, mig a tiszaszabályozási építkezések legjelentékenyebb s évenként nagy pénzáldozatot igénylő része be nem lesz fejezve. Arra nézve, a mit a külföldi szakértők az ecsedi láp ármentesitési terveiről mondanak, csupán egy pár alig érthető kifejezésüket kell helyreigazítanom. Beszélnek ugyanis arról, hogy többen gondolkoztak a Kraszna csatornájának a Szamosba, vagy épen a Tiszába való vezetéséről is, de ez nem volna előnyös, és hogy a lápnak akár a jobb-, akár a baloldalán vezettessék is a Kraszna csatornája, szükség lesz egy zsüipre, mely a Szamos árvizeit ne engedje a lápba nyomulni. Itt hihetőleg csak tévedésből van a Kraszna csatorna említve, mert az elmondó!tak nem a Kraszna csatornára, hanem az ecsedi láp belvizeinek levezetése végett ásandó lecsapoló csatornára illenek, a mely a tervezet szerint a Kraszna csatornába torkollik, de a melyet elkülönítve is lehetne vezetni egészen a Szamosig, és a melynek torkolatánál mindenesetre zsilip épitendő, hogy a Kraszna csatornán felhatoló Szamos nagyviznek a lápba való benyomulását meg lehessen akadályozni. B) A Bodrog és Ondova-Tapoly. Ezen folyóknál a szabályozási, de különösen az árvédelmi építkezések nagyon rendetlenül és hézagosan vannak keresztül vive, sőt még oly részletes szabályozási tervek sem készültek eddig, a melyek a mostani állapotnak megfelelnének ; minélfoga már régebben utasítottam az ottani árvédelmi társulat ügyeinek vezetésével megbízott kormánybiztost, hogy mindenekelőtt vétesse fel a szabályozási és árvédelmi építmények mostani állapotát s mindazon vízmérési adatokat, a melyek szükségesek egy okszerű szabályozási terv kidolgozására. A felvételek még nincsenek befejezve, s így még nem vagyok abban a helyzetben, hogy az Ondova-Tapolynál megkezdett szabályozási munkáknak mily módon leendő folytatásáról határozott és szabatos nézetet nyilváníthassak. C) A Kőrös. Nagy súlyt fektetnek a külföldi szakértők arra, hogy a Kőrösök völgyeben megindított szabályzási munkák a nagy kiterjedésű sikság értékesítése czéljából minél gyorsabban tovább fejlesztessenek. A csekély méretekkel kiásott átvágások hatásáról ugyanazt mondják, a mit a tiszai átvágásokról, s ép azért sürgetik azoknak teljes mérvekkel való kiásását, sőt újabb átvágások » létesítését is, de a mennyire csak lehet aiólról felfelé haladva. Nézetük