Főrendiházi irományok, 1878. X. kötet • 533-564. sz.
Irományszámok - 1878-552
DLIL SZÁM. 209 szerint a Kőrös medencze alakzatánál és torkolatának helyzeténél fogva csakugyan jó annak árvizét siettetni, hogy a Tiszáét megelőzze és minden, a mi erre nézve töltések és átmetszések állal történni fog, a Tisza Csongrád alatti árvizeire csakis előnyös befolyást gyakorolhat.« Az egyes rendetlen folyószakaszok helyett ásott rendes csatornákról úgymint a gyulabékési nagy csatornáról, a Sebes-Kőrös sárréti csatornáról; a Berettyó csatornáról nagyon dicsérőleg nyilatkoznak, s mindezen csatornázásokat jelentékeny és igen hasznos munkának« ismerve el, azon nézetüket fejezik ki, hogy ha ezen munkák ki lesznek >egészítve azon pontokon, hol a folyóknak nyitott új medrek, kivált pedig az ármedrek nem bírnak elegendő nagysággal, a Kőrös folyó rendszerének vízviszonyai nagyon meg fognak javulni.« A Sebes-Kőrös és Berettyó csatornák egyesülésén alól eső vidék azon kívánságára,, hogy a Berettyó folyó régi irányába vezettessék vissza, kimondják a szakértők, hogy a Berettyónak a mostani irányban való elvezetése volt a legjobb módszer a Berettyó sárrét kiszárítására, >és arra, hogy a nagy terjedelmű térségek a földművelésnek visszaadassanak.« A Berettyó visszavezetése folytán ismét előállnának a megszüntetett mocsarak, és helyreállana azon kezdetleges állapot, melynek a Berettyó elvezetése vetett véget. A felmerült panaszok orvoslása végett szükségesnek tartják, hogy a >Berettyó és az alább levő Kőrös új medrei mind méreteiket, mind pedig kétparti töltéseiket illetőleg oly állapotba hozassanak, hogy levezethessék mindazt a vizet, melyet befogadni hivatva vannak.« Különösen K.-Ladányon keresztül a folyó szélessége egyáltalában nem elég a Sebes-Kőrös és Berettyó vizeinek rendszeres levezetésére. Az átvágások üregére, az azokból kihányt földtömegnek elhelyezésére a töltések méreteire és az átelleni töltések közt hagyott távolságra hasonló megjegyzéseket tesznek a külföldi szakértők, mint a tiszai átvágásokra és töltésekre. A Kőrösök völgyében két helyi érdekű kérdés megoldására nézve is kikéretett a szakértők véleménye ; u. m. : az endrődi partomlások és az u. n. elővizcsatorna által Békés városát fenyegető veszély megszüntetése végett létesítendő munkákra és intézkedésekre nézve. Az endrődi partszakgatásoknak megszüntetésére legczéiszerűbbnek tartják a tervezett átvágások létesítését, a melyek által a viz folyása a község alól elvonatik. Az elővizcsatorna ártalmatlanná tételére szintén az akkor mái* tervben volt módozat kivitelét ajánlják, t. i. hogy a legalsó vagyis a pili malmon alól, az elővizcsatorna medre elzárassék, mihelyt a Kőrös árad, s ilyenkor a malomcsatorna vize Gyula felett vezettessék a Kőrösbe. Ezen átalánosságban tartott javaslatok — kivéve az átvágásoknak teljes mérvekkel való kiásását, mind olyanok, a melyeknek létesithetése végett már a külföldi szakértők behívása előtt jóval megindittattak a tárgyalások, s megrendeltetett a tervezetek elkészítése. Mihelyt a Berettyónak visszavezetése tárgyában a Kőrös-Berettyó völgy volt kormánybiztosa, megboldogult b. Wenckheim László ur és Békés megye közönsége hivatali elődömhöz felterjesztést intéztek, rögtön utasíttatott a gyulai folyammérnöki hivatal, hogy a Sebes-Kőrös és Berettyó folyók alsó részén, valamint a kettős és egyesült Kőrösök egész hosszszában vegye fel mindazon vizműtani adatokat, a melyek szükségesek ezen folyószakaszok tüzetes felismerésére, valamint annak megítélésére, hogy minő átalakításokat kell a Szeghalmon alól eső Sebes-Kőrös szakasz és egyesült Kőrösök medrén, valamint véd töltéseiknek vonalozá" sán és méretein végrehajtani, hogy e folyószakaszok képesek legyenek a Berettyó vizével megszaporított összes víztömeget minden veszély nélkül levezetni, vagy hogy nem lenne-e gazdaságosabb és czélszerűbb a Berettyó számára, volt sárrétjén keresztül új medret készitve, visszavezetni azt régi medrébe, a mely csak M.-Túr alatt szakad az egyesült Kőrösbe? Az ily vizműtani adatok felvétele oly hosszú folyószakaszokon, a minőről itt szó van, és a gyűjtött adatoknak rendszeres feldolgozása igen sok munkát és időt igényel, ugy hogy az egyéb teendőkkel is elhalmozott gyulai folyammérnöki hivatal még eddig nem fejezFÖRENDI IROMÁNYOK. X. 1878/81. 27
