Főrendiházi irományok, 1878. X. kötet • 533-564. sz.
Irományszámok - 1878-552
DLII. SZÁM. Î07 gei által megvizsgáltassanak és jóváhagyassanak, és hogy azok kivitele mindig az állammérnökök ellenőrzése alatt történjék, kik arra felügyelni tartozzanak, hogy minden munka a szükséges gonddal és az előirt szabályoknak megfelelően hajtassék végre. Ugyanazon intézkedést ki kell terjeszteni mindenre, a mi a töltések jó karban tartására tartozik, hogy a kormány mindig képes legyen magának arról meggyőződést szerezni, hogy ugy a töltések fenlartását, mint bárminemű egyéb munkálatot illetőleg rendeletei pontosan követtetnek. Csakis ilynemű intézkedések által javítható a jelenlegi helyzet, és csak igy fogja a folyó kezelése megnyerni azon összhangzást, mely nélkül minden munka és minden a Tiszavölgy újjászületésére czélzó törekvés daczára nem volna biztos azon nagy munka sikere, melyen már oly régóta dolgoznak.« 5. A mennyiben némely társulatoknak jövedelme elégtelen arra, hogy kötelezettségeiknek megfeleljenek, segélyezni kell őket a többi társulatok jövedelméből. Francziaországban a kormány a szegényebb megyéket, főleg az útépítésben az összes megyék jövedelméből alkotott pénzalapból segélyezi. »Hasonlóképen lehetne eljárni a Tiszánál is, és a társulatok jövedelmétől elvont csekély összegekből alakítani ezen folyó számára egy közös pénzalapot, melyből a szegényebb társulatok segélyeztetnének, ugy hogy töltéseik fentartására képesittessenek, annyival inkább, mert sokszor ettől függ a szomszéd társulatok és roppant területek biztonsága.« A 4 első pontban jelzett intézkedéseket mind igen szükségesnek tartom s a megfelelő részletes utasításokat s a mire nézve szükségesnek mutatkozik, a törvényjavaslatokat a tiszavölgyi társulat központi bizottsága véleményének meghallgatása mellett ki fogom dolgoztatni, és az utóbbiakat mindjárt a jövő ülésszak elején a képviselőház elé fogom terjeszteni, hogy mindezen rendszabályokat még ez év folytán életbe lehessen léptetni. Meg kell itt jegyeznem, hogy a külföldi szakértők által javasolt intézkedések a legnagyobb részben nem újak s már is alkalmazásban vannak, csakhogy nincsenek a részleteket illetőleg kellőleg szabályozva s törvénybe vagy szabályrendeletekbe foglalva. Semmiféle jelentékenyebb épitkezés sem történhetik meg a kormány engedélye nélkül; s azok szabályszerű végrehajtását a kormány részint a külső építészeti és folyammérnöki hivatalokban alkalmazott szakközegei által, részint, az országos középitészeti felügyelők által ellenőrizteti; az áradások keletkezése s a vízállások magassága, mihelyt a viz a mederből kilép, naponta távirati úton közöltetik valamennyi kir. folyammérnöki hivatalokkal és ármentesitő társulatokkal stb. stb. A szegényebb társulatoknak a többi társulatok jövedelméből való segélyezésére vonatkozó eszméje a külföldi szakértőknek, ez ügyben teljes tájékozatlanságot árul el. A társulatoknak netn lehetnek túlságos jövedelmeik; mivel az ő bevételeik majdnem kizárólag az egyes társulati tagokra kivetett s ezek által befizetett összegekből áll, ezen kivetések összege pedig évenkint nem szokta túlhaladni az előre látható szükségletet. De különben is jogi szempontból sem lehet senkit arra kötelezni, hogy mások vagyonának megvédéséhez s jövedelmének gyarapításához hozzájáruljon. A francziaországi útépítések költségeinek fedezési módjáról felhozott példa az ármentesitéseknél nem alkalmazható. A jó utaknak hasznát vehetik az ország különböző vidékein lakó polgárok, mig az árvédelmi építményeknek csak azok veszik hasznát, a kiknek tulajdonát ezen építmények védik. Az országutak Magyarországban is legnagyobb részben közadóból építtetnek, s az útépítéseknél egyáltalában semmi tekintet sincs arra, hogy az adóképesség arányában fektettessének be az útépítésre szánL összegek, sőt lehet mondani, hogy a legkevesebb adót fizető szegény megyék útjaira költ az állam legtöbbel, a sokat adózó gazdag alföldi a megyékbe alig vannak utak.
