Főrendiházi irományok, 1878. X. kötet • 533-564. sz.
Irományszámok - 1878-552
194 DLII. SZÁM. Oly feltétel mellett, hogy a rájuk forditandó költségnek megfeleljen az elérhető előny, az alsó Tiszán sem lehet már újabb átvágásokat ásni. Legfeljebb a hajózás érdekében vagy a jégmenet megkönnyítése végett válhatik majd a jövőben szükségessé, valamely élesebb, de különben az átvágásra nem érett kanyarnak átmetszése. Jelenleg hajózási szempontból is csupán a Dunába való betorkolás megigazitása volna indokolható, a mely egészen derékszög alatt történvén, a két folyónak egymásba ütköző víztömege elejti a magával hozott iszapot s ugy a Tisza, mint a Duna medrében zátonyokat képez. Minden félreértés kikerülése végett meg kell itt jegyeznem, hogy ezen betorkolás megigazitásától, a Tisza árviz-szinének alább sülyesztésére nézve semmi figyelemre méltó eredményt sem várok; mivel az a Duna vízállásától függ, az pedig oly távolban, a mennyire a Tisza betorkolását le lehetne vinni, nem sülyed annyira, hogy ennek következtében a Tisza új medrében a vizszine szembetünőleg nagyobb esést nyerne a mostaninál. A Tokaj átellenében lévő nyitott ártérnek Timáreszlári öbölzete 4500, Eszlárlöki öbölzete 3200, az egész tehát mindössze csak 7700 1200 • öles hold lévén, áradások alkalmával csakhamar megtelik vizzel, s igy az árvizek színére nézve nem bir jelentékeny befolyással, vájjon a kis öböl továbbra is nyitva hagyatik-e vagy pedig a jobb parttól, illetőleg az ott levő töltésektől kellő távolban építendő töltések által meg fog-e védetni? A vasút és az országút vonalán levő nyilasok valóban nincsenek egymással öszhangzásban. Az országutban, a folyón levő 148*5 mét. hosszú hidon kivül van még 8 ártéri hid, összesen 335*74 méter hosszal. A vasút tiszai hidja 210*5 m. hosszú, azonkivül van még a vasút töltésében 4 drb. ártéri híd 381*68 méter összes hosszal. így tehát a vasutban csakugyan 107*94 méterrel hosszabb nyílás van hagyva, mint az országutban; mielőtt azonban az országúti hidak nyilasainak növelése elrendeltetnék, ezen kérdést az ártérre nézve teendő intézkedésekkel Összefüggésben, a helyszinén szabatosan és részletesen kell tanulmányoztatni. Most már igen bajos a felett lelkiismeretes bírálatot mondani, vájjon a nem sikerült átvágások helyes irányban voltak-e eredetileg megásva vagy sem? Azóta nagyon sok helyen, különösen a kanyaroknál, jelentékenyen megváltozott a Tisza természetes medre és nagyon hihető, hogy e változásban rejlik az oka annak, hogy némely átvágás iránya most már nem felel meg a viz sodrának ; mert semmi sem jogosít fel bennünket azon feltevésre, hogy a Tisza szabályozási építkezések kivitelénél alkalmazott mérnökök ne birtak volna annyi gyakorlati ismerettel, a mennyi egy átvágás irányának helyes kijelelésére megkívántatik. Az átvágások nem sikerülésének főoka minden esetre a méretek elégtelensége folytán bekövetkezett feliszapoltatás és a beomlott föld által való elzárás volt, a mint ezt már fentebb kifejtettem. Egyébiránt bármi legyen is annak az oka, hogy a nem sikerült átvágások iránya jelenleg nem felel meg a vizsodor irányának, az eltérés sehol sem oly nagy, hogy az átvágások kibővítése e bajon ne segítene. így történt ez a már többször emiitett 90. számú vedresházi átvágásnál is ; mig ürege keskeny volt, hiába kotrottak csatornát a torkolatába lerakodott iszapzátonyon keresztül, a következő árvíz alkalmával az előtte keresztbe elvágódó vizsodra ismét betemette a kikotort csatornát; a mióta azonban az első megszélesités befejeztetett, a vízfolyás iránya egészen az átvágásba vette magát. A mi a Török-Becsén alól lévő 96. számú u. n. borjasi átvágást illeti, tökéletesen igazuk van a külföldi szakértőknek abban, hogy ott kevesebb költséggel lehetett volna egy átvágást ugy vonalozni, hogy a kanyarnak a Ferencz-csatorna torkán felül eső része meghagyassák véglegesen folyómedernek; de "már abban nagyon tévednek, hogy az ily átvágás a •
