Főrendiházi irományok, 1878. X. kötet • 533-564. sz.
Irományszámok - 1878-552
DLII. SZÁM. 195 folyó kiegyenesitése szempontjából ép oly előnyös lenne, mint az, a mely valóban kiásatott. A szóban forgó átvágás hossza 6*302. kilométer, az általa elvágott kanyar hossza 23-706 kilométer és igy ez az átvágás maga 17*404 kilométerrel rövidíti meg a folyó pályáját; míg ha a Ferencz csatorna torkán alól létesíttetett volna egy átvágás, ez a legjobb esetben is csak 11 kilométerrel rövidítette volna meg a folyó pályáját, és még mindég maradt volna ott oly kanyar, mely a mostani átvágás ki és betorkolási pontjai között kétszer oly hosszú lett volna, mint ez az átvágás; ugy hogy e kanyart a külföldi szakértőknek fentebb nyilvánított nézete értelmében, mely szerint Szegeden alul, a hol csak lehet, a viz lefolyását átmetszések által ismét gyorsítani kell, most újra át kellene vágni. A Ferencz-csatorna, vagy helyesebben a hajóforgalom érdekében csakugyan jobb lett volna a kanyarnak csupán a csatorna torkán alól eső részét átmetszeni, és minden esetre kérdéses, vájjon a hajóforgalom érdekében nem kellett volna-e eltűrni azon hátrányt, mely a kanyar egy részének meghagyásából a viz lefolyásra nézve származott volna? De most már, midőn az átvágás nagy költséggel oly állapotba hozatott, illetőleg a már kijelölt munkák végrehajtása által a jövő ősszel oly állapotba fog lenni, hogy a víz ereje által való kiképeztetése biztosítva lesz, nem lenne czélszerű ez átvágást elhagyni, s helyette egy oly új átvágást ásni, mely a folyási viszonyok javítására nézve sokkal kevésbé felelne meg a szabályozás czéljának, mint a mostani, s a melynél a kiképződésre szintoly hosszú ideig kellene várni, mint a mostani átvágásnál. Azon hajózási nehézségeken, a melyek a Ferencz-csatorna torka és az átvágás közt, ez utóbbinak teljes kiképződéseig keletkeznek, lehet segiteni, vagy az által, hogy az említett pontok közt eső kanyarban a hajóút minden eliszapoltatás után újra kikotortatik, vagy ugy, hogy a csatorna a kanyar megett az átvágás felső végéig meghosszabbittatik, s ott fog betorkollani az eleven Tiszába. Melyik lesz-e két mód közül alkalmazandó, az tisztán gazdászati szempontból Ítélendő meg, s a csatorna meghosszabbítási tervnek elkészítése után lesz megállapítható. Nem lett volna czélszerű a külföldi szakértőknek azon tanácsát sem követni, hogy az átvágásokból kiemelt föld a védtöltésvonal helyére szállittassék ; mivel ezen szállítás ott is, a hol az átelleni töltések egymástóli távola a szabályos legkisebb távnál nem nagyobb (az átvágás tengelyétől jobbra balra 400 méter) kétannyiba került volna, mint a töltéseknek a közelükben eső külön anyaggödrökből való felépítése ; továbbá mivel a viz ereje által kibővitendö átvágásoknak nagy szüksége van arra, hogy a víztömeg összetartva folyjon rajtuk keresztül, s oldalra törő irányt ne vehessen, mely utóbbi esetben, az átvágásban a folyási sebesség s ezzel együtt a f vizereje csökkenne s az eltérő irányú lefolyás következtében az átvágás medre eiiszapoltatnék. A víztömeg együttes és az átvágás irányában való lefolyását csak az által lehet biztosítani, ha az átvágásból kiemelt földtömegből annak két partján, aránylag nem nagy távolságban párhuzamos vezető töltések építtetnek; E töltések távolát az átvágás tengelyétől gazdasági és műszaki tekintetek határozták meg. Gazdasági tekintetekből nem tanácsos a földet a jövendőbeli meder szélén túl rakni le, mert azt a viz akkor el nem hordhatná, s az átvágás kíképződése után emberi erővel kellene eltávolítani, hogy a mikor már nincs többé rá szükség, a viz szabad lefolyásának útjában ne álljon ; műszaki szempontból pedig annyira kell a földet elhordani, hogy a midőn az az átvágás üregébe kezd behullani, ez utóbbi már elég bő legyen arra, hogy a benne kellő gyorsasággal lefolyó víztömeg a beomló földet magával ragadhassa. Az alsó Tisza esési viszonyai mellett a fentebb vázolt gazdasági és műszaki kívánalmaknak együttesen leginkább megfelelőnek látszik az, hogy az átvágásból kikerülő föld lerakása az átvágás tengelyétől 30 méter távolságban kezdődjék. A tiszai átvágások eredeti kiásása alkalmával ezen távolság nem tartatott ugyan meg szigorúan, de azért nem igen van arra eset, hogy oly átvágás, a mely már hosszának 2.5»