Főrendiházi irományok, 1878. X. kötet • 533-564. sz.
Irományszámok - 1878-552
152 DLII. SZÁM. Ha az államtól nyert segélyt levonjuk, marad a társulatot terhelő ármentesitési költség 2.320,942 frt, melyből egy holdra 11 frt 92 kr. esik. A törvényhozás méltányolván a rendkívüli árvizek által okozott s nem a társulat hibája folytán bekövetkezett válságos helyzetet, 1870-ben a bodrogközi és felső-szabolcsi társulatok töltéseinek helyreállitására 1.600,000 frtot szavazott meg. Ebből a bodrogközi társulat töltéseire 961,100 frt adatott ki, a többi 160,779 frt 39 krnyi államsegélyt még a töltések eredeti épitése alkalmával kapta a társulat. Az igazgatási és felügyeleti költségek 1878-ban 17,436 frt 59 krra rúgtak, mit alapul véve, a társulat évi igazgatási és felügyeleti költsége holdankin I; mintegy 9 krra tehető. A munkálatok költségeinek fedezésére felvett kölcsönből az 1878-ik év végével tartozott még a társulat : az állam által közvetitett kölcsönbe .... 1.601,400 frt az Ínséges alapból felvett kölcsönbe 201,000 > 1876-ban az államtól felvett kölcsönbe . . . 50,000 » 1878-ban > > » rövididejű kölcsönbe 30,000 » Összesen .... 1 882,400 frt A tárulatnak van egy elnöke, egy alelnöke, 24 tagból álló választmánya, egy igazgatója, egy mérnöke s egy pénztárnoka, működésére való felügyelettel Zemplén megye van megbízva. 3. Az alsó-szabolcsi ármeutesitö társulat. Az alsó szabolcsi társulat árterületének csak egy kis része esik a jobb parton, Tokaj Ptrügy és Lucz között, túlnyomó része a balparton fekszik, s ép azért a társulatra vonatkozó adatokat, majd a balparti társulatok leírásánál fogom előterjeszteni, itt csak annyit említek meg, hogy a Tisza jobb partján, Tokajtól Luczig 9 szakaszban vau a társulatnak összesen 27*467 kii. hosszú töltésvonala, mely a bodrogközi társulat töltéseitől, a Bodrog és Tisza közt fekvő 9*985 kii. hosszú nyilt ártér által és a Bodrog beömlésén aloM90 m. hosszú magaslat által van elválasztva. Az egyes töltésszakaszok közt fekvő magaslatok összes hossza 14*329 kilométer. A jobbparti töltésszakaszok közül a tokaj-ladányi 8*622 kilométer hoszszai, és a kenézluczi 12*284 kilométer hoszszai 1879-ben, a Gsobaj-Baj Ptrügyi 6*56í kilométer hoszszai 1863-ban lett befejezve. 4. A Heves, Szolnok, Jászvidéki ármentesiíö társulat. Az alsó szabolcsi társulat töltéseinek alsó végétől a Kis-Tiszáig 82 kilométer hosszban nincsenek védtöltések ; a természetes magaslatok vagy egészen közel esnek a Tisza medréhez, vagy legalább nincsenek attól oly nagy távolságra, hogyaz illetők eddig még érdemesnek tartották volna a folyam medre és a magaslatok közt fekvő területet mentesíteni. A jelentékenyebb nyitott ártér Ároktőtől a Kis-Tiszáig terjed, a Tisza partján mérve mintegy 38 6 kilométer hosszban. A társulati ártér határa a Kis-Tisza jobb partjáról Sarudnál indul ki, s Nana, Tárna Sz.-Miklós, Kísér, Jász-Berénynél elhaladva, Rékas átellenében eléri a Zagyva balpartját. A többi oldalokon az árterületet a Kis-Tisza, Tisza és Zagyva folyók zárják be. Ezen határvonalak között a társulat kötelékébe tartozó s Heves, Jász N.-Kún-Szolnok és Pest-Pilis-Solt-Kiskún megyében fekvő ártér 145,467 m. hold, vagy 62,783 hectare. A társulat 1852-ben alakult s az 1871. évi XXXIX. t. ez. értelmében módosított alapszabályai 1873-ban lettek helybenhagyva. Feladata: a kötelékébe tartozó árterületet megvédeni a K.-Tisza, Tisza és Zagyva folyók kiöntései ellen. A tiszai töltésvonal a Kis-Tisza partján a sarudi magaslattól indul ki, s Szolnok felett a 77 L és 77 IL átvágások közt a tiszavidéki vaspálya töltéséhez csatlakozik, hossza 81*726 kilométer; közben három helyen, összesen 5*24 kilométer hosszú természetes magaslat
