Főrendiházi irományok, 1878. X. kötet • 533-564. sz.
Irományszámok - 1878-552
DLII. SZÁM. 153 által van megszakitva. Ezen kívül van még a társulatnak a Tárna és Zagyva mellett összesen 14 kilóm, hosszú töltésvonala. A töltés felépítése a legnagyobb részben 1859-ben lett befejezve, de még később is I860., 1861., 1863., 1864., 1877. és 1878-ban jelentékeny rnagasbitási és erösbitési munkák végeztettek rajtuk, sőt a legújabb árvizszinnek megfelelő magaslathoz csatlakozó Sarud-makkosházi 16 kilométer hosszú töltésszakasz csak most van építés alatt. A töltéskorona magassága a legmagasabb 1876. évi árvizszin felett 0*30—1*26 méter közt, szélessége 3—3*8 méter közt változik, oldalrézsűi mindkét oldalon 1: 2-höz hajló lejtővel vannak építve. A töltés vonal felépítése óta csak egy töltésszakadás történt, a töltetest lazasága miatt 1860-ban a nagy-kürüi határban, egy helyen efárasztatott 200 hold. Maga a társulat a belvizek lebocsájtása végett két tiltózsilipet építtetett a Sajtokon és Milleren. A pélyi közbirtokosság külön költségén, 1878-ban a sajfoki zsilip mellett egy 130 lóerejű gőzgépet állitott fel, s magas vizállás alkalmával e gőzgép által hajtott középfutó szivattyúval emeli fel belvizét a Tiszába, A társulat keletkezésétől kezdve az 1878. év végéig kiadott: Építkezésekre 1.775,651 frt 51 kr. Elfoglalt területek kisajátítására 37,747 > 25 > Összesen . . 1.813,398 frt 76 kr. ebből esik egy holdra 12 frt 47 kr. Igazgatási és felügyeleti költségekre 1878-ban 12,741 frt 42 krt adott ki a társulat, mit alapul véve, ezen íársulatnál az évi igazgatási és felügyeleti költség holdankint egyre-másra 9 krra tehető. A munkálatok költségeinek fedezésére az állam közvetítése utján 659,500 frt kölcsönt vett fel a társulat, mely 1891-ben lesz egészen törlesztve. A társulatnak van egy elnöke, egy alelnöke, 8 tagból álló választmánya, egy igazgató mérnöke és egy pénztárnoka ; működésére való felügyelettel Hevesmegye van megbízva. 5. A szolnok-csongrádi jobbparti ármentesito társalat. A heves-szolnok-jászvidéki társulat alsó végétől a kecskéi magas partig 2 szakaszban 9*29 kilométer hosszú természetes magaslat s szintén két szakaszban 31*93 kilométer hosszú nyitott ártér van. Azután következik a kecskéi 5"69 kilométer hosszú magaslat, a melyből a szolnok-csongrádi jobbparti társulat töltésvonala kiindul. Eredetileg e társulat 1863-ban a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Jász-N.-Kun-Szolnok megyék és Kecskemét város területén fekvő kecske-szikrai és szikra-alpári öblözetek megvédésére alakult s alapszabályai 1874-ben lettek helybenhagyva. Azonban a védtöltések felépítése után a szikra-alpári öbölzet érdekeltsége 1875. deczember 31-én felsőbb jóváhagyás mellett különvált. A kecske-szikrai öbölzet, vagyis a jelenlegi szolnok-csongrádi jobbparti társulat árterülete 7514 magyar hold —3243 hectare. A töltésvonal a kecskéi magaslattól a 80 L számú átvágás kanyarának csúcsa mellett levő magaslatig terjed, hossza 19*221 kilométer s építése 1864-ben lett befejezve. Azóta egyszer szakadt át 1879-ben, Kürth átellenében, a töltéskorona alacsony volta miatt: elárasztatott az egész árterület, s a töltésvonal annyira megrongáltatott, hogy annak legnagyobb részét majdnem egészen újra kell építeni. E nagymérvű helyreállítást a társulat nem lévén hajlandó saját kezelése alatt végrehajtatni, hivatali elődöm kénytelen volt a pénzügyminister úrral egyetértőleg elrendelni, hogy a töltésvonal az 1879. évi XXIV, törvényczikk értelmében a társulat rovására, az államkincstárból előlegezett Összegekkel, közigazgatási utón a FŐRENDI IROMÁNYOK. X. 1878/81. 20 í
