Főrendiházi irományok, 1878. X. kötet • 533-564. sz.

Irományszámok - 1878-552

DLII. SZÁM. 137 nos természeténél fogva e folyók szabályozása fő alapjának is a teljes töltésezést« véli, >mely nem fog a befogadó folyó állapotára érezhető befolyással lenni.« Részletesebben szól a felső Tisza mellékfolyóinak rendezéséről, hihetőleg azért, mivel ezekre nézve több adatot talált az elébe terjesztett tervezetekben. Nem helyeselte a Latorczának Csapnál tervezett bevezetését a Tiszába, hanem hogy a Bodrogon mégis némileg könnyítsen s a Laborcz, Ondova és Tapoly folyók vizének lefolyását elősegítse, javasolta, hogy a Borsa vizei egy mederbe egyesítve vezettessenek be Várinál a Tiszába, s egy elég magas és terjedelmes töltésvonal építése által megszüntettessék a Borsa árjainak átömlése a Czaronda, Vérke és Szernye erekbe, valamint ezeken át a Latorczába, továbbá, hogy a Latorcza vize, a Gsopány beömlésétől vezettessék át Vekéhez a Tieze medrébe, ennek torkolata pedig javittassék egy csatorna által, mely Pálföldnél indulna ki a Ticze medréből és Szomotornál szakadna a Tiszába, végre hogy a Laborcz vize vezettessék a Csopányon keresztül a Latorcza medrébe. Ezen javaslatok keresztül vitele esetében a Latorcza megszabadulna a Borsa árvizeitől, a Latorcza medre, a Csopánytól kezdve Zemplénig, a Latorcza vizeinek számára, valamint a Bodrog medre Szürnyegtől Zemplénig, az Ondova-Tapoly vizszerkezet vizei számára maradna, s a Bodrog folyóba csak Szomotornál jutnának be a Latorcza és mellékfolyóinak vizei. A Bodrogon tervezett 13 darab, összesen 18"965 kilométer hosszú kisebb átvágásokat eredményteleneknek mondja Paleocapa, hanem nagyon czélszerűnek tartaná ugy a Bodrog, mint a bele ömlő felsőbb folyók érdekében, ha a Tisza vize számára Tokajjal átellenben egy 1*896 kilométer hosszú átvágás ásatnék, a Bodrog vizei pedig Tokajtól kezdve egy újonnan ásott 13"275 kilométer hosszú mederben egyenesen vezettetnének Ptrügy és Báj között a 35. számú átmetszés feletti kanyarba. Az Ondova-Tapolyra nézve helyesli, hogy e két folyó kevéssel Hosszúmezőn alól egyesittessék és részint ásott csatornában, részint a természetes mederben vezettessék Szürnyeghez a Bodrocskába, de az egyesítést és egyenes vezetést a következő feltételekhez kivánja kötni: a) »Hogy a két folyó egyesítése valamivel hegyesebb szöglet alatt, azaz alább történjék mint tervezetetett.« b) »Hogy az új meder elég távol járjon a faluktól és lakhelyektől, melyekre szükség tekintettel lenni, hogy szabadon hagyassék nemcsak a folyó ágya, hanem még a töltések közé foglalandó tér is, melyek egyátalában szükségesek lesznek a védrendszer teljessé tételére.« c) >Hogy a mesterséges átvágásnak oly szélességet adván, mely elegendőnek találtatik az új csatornának már bevégzett darabján tett tapasztalás nyomán ; mélysége egy elég széles árokban egészen a fenéknek azon esések által meghatározott vonaláig vitessék, melyekkel a csatorna különböző darabjai bírni fognak.« d) >Hogy a szabályozás legelső feltétele gyanánt a folytonos töltésezést kelletvén tekinteni, a csatorna szelvénye ugy állapíttassák meg, hogy belőle a töltések készítésére szükséges föld kiteljék.« e) >Hogy a töltések mindkét oldalon 95—95 méterre legyenek a csatorna tengelyétől.« /) »Hogy a töltések magassága az akkor tapasztalt legmagasabb árvízszint, a töltésezés kezdeténél 0*95 méterrel, ott hol az új csatorna a régi Tapoly-medret metszi, 1-26 méterrel, FŐRENDI IROMÁNYOK. X. 1878/81. 18