Főrendiházi irományok, 1878. X. kötet • 533-564. sz.

Irományszámok - 1878-552

136 DLII. SZÁM. vonalokon, ahhoz képest, minél nagyobb kiöntések lesznek megszüntetve. Lesz azonban egy középső pont, a töltésezés kezdete s a folyónak a Dunába szakadása közt, hol a vízár felduzzadásának hatása a legnagyobb lesz, s melytől kezdve a torkolat felé mindig kisebbedik. S e pont körülbelül oda fog esni, hol a Tiszába már minden főbb mellékfolyói fel lesznek szedve, s honnan kezdve lefelé mindig tágabb és mélyebb lesz a meder, s mindig érezhetőbb a Dunának a Tiszára kiterjedő hatása.« »Igen nehéz s helyesebben szólva lehetetlen volna előre kiszámitani a vizár magasodás azon változatait a különböző pontokon, ha arra minden lehető vizmérési adatok meg volnának is. Csupán hozzávetőleg lehet ahhoz szólni, de csak a lett dolog és tapasztalás nyújthat elég biztos világot a töltés rendszernek a különböző pontokon elegendő magasságban vitelére, hogy túlságos munka nélkül czélt lehessen érni.« »A fenntérintett közreható okok összegére támaszkodva, s különben is csak valamely közelitő előszabályt lévén szükséges kitűzni, mely szerint a munka megkezdethessék: az volna véleményem, hogy a töltések magassága a következőleg rendeztessék« : »T.-Ujlaknál, feltéve, hogy a töltés már jól meg van üllepedve, legyen a töltés magassága 0*95 méter a mostani állapotban ott tapasztalt legnagyobb árvizszin felett.« »T.-Ujlaktól növekedjék ezen magasabbság olyformán, hogy Csapnál 1*26 méterre emelkedjék.« »Csaptól tovább is növekedjék egészen Tárkányig, hol a Ticzén s alább a Karcsán a legnagyobb kiöntések történnek s legyen a töltés 1*42 méterrel magasabb, mint a helyben ismert mostani legnagyobb árvizszin.« »Ezen 1*42 méter magasabbság folytattassék egészen Dadáig, hol a folyónak tetemes egyenesitése javasoltatik. « »Dadától T.-Füredig növeltessék ezen magasabbság 1*58 méterre.« »T.-Füredtől lefelé tartassák meg az 1*58 méter magasabbság egészen a Kőrösnek, Csongrádon alól, a Tiszába szakadásáig.« »A Kőrös torkolatától a Marosig Szegeden alól fogyni kell a magasabbságnak 1*42 méterre.« »Végre az emiitett Maros torkolattól lefelé folytonosan fogyjon a magasabbság a Dunába szakadásig oly fokozattal, hogy a töltésezés alsó végén ismét 0*95 méterre olvadjon le, a mennyi a kezdetén T.-Ujlaknál volt.« Ezeket elősorolva, Paleocapa nem mulasztja el még egyszer hangsúlyozni, »hogy e magasságok csupán a szükséghez képest vannak igy megszabva« s azt javasolja, »hogy inkább növelni kell azokat mint fogyasztani.« A töltések keresztszelvényére nézve azt javasolja Paleocapa, hogy a korona szélessége 3*79 méter legyen, vizfelőli lába 1 : 2-höz, mező felőli lába 1 : lV

2-hez hajló lejtővel birjon, sőt czélszerübbnek tartaná, hogy utóbbi is 1 : 2-höz hajló lejtő szerint építtessék ki. A mellékfolyók védtöltéseit, beömlésüktől felfelé azon pontig, a meddig a Tisza árvizeinek visszahatása érezhető, a Tisza védtöltéseivel együttesen kívánja felépíttetni. A visszahatás határán felül netalán még szükséges töltésezést külön álló munkálatnak tekinti, melynek létesítése tisztán az illető mellékfolyó mentén levő árterületek tulajdonosait illeti. A Tisza egyik fő mellékfolyójának, a Szamosnak szabályozásáról irányt adó véleményt nem nyilvánított Paleocapa, de határozott roszalását fejezte ki annak más irányba, a Tisza egy alább fekvő pontjához tervezett elvezetése felett, s az ily javaslatokat ábrándozó terveknek nevezte. A másik két fő mellékfolyónak, a Kőrösnek és Marosnak szabályozására nézve a fenntebb már emiitett torkolat-javításokon kivül csupán azt jegyezte még meg, »hogy a vidék általa-