Főrendiházi irományok, 1878. IX. kötet • 488-532. sz.

Irományszámok - 1878-495

146 CDXCV. SZÁM. Pedig hát az a dolog menete, hogy a keresetlevél sikertelen kézbesítéséről jelentés tétetik s a további eljárás csak annak az alapján ered meg. A 247. §. a) és 6) pontja esetében követendő eljárás nem ugyanegy. Az a) pont esetében (ismeretlen tartózkodás) igen is lehet »mindjárt« a kereset-levél elintézésekor ügygondnokát s hirdetményt rendelni, de nem igy a b) pont esetében. A jelen fejezetből még csak a 249. §-t emeljük ki. Itt a megsemmisitési kereset azon az alapon, hogy felperes alperesnek előtte tudvalevő lakhelyét elhallgatta s hirdetményi eljárást eszközölt, azon megszorításnak van alávetve, hogy legkésőbb 10 év alatt érvényesítendő. Az általános magánjogi elévülés alapján ezen korlátolás mellőzendő volna. Úgyszintén mellőzendő volna azon kijelentés, hogy: az eljárás megseramisitése harmadik személy által jóhiszemüleg* szerzett jogok sérelmére nem szolgálhat. Hatodik czím. A perorvoslatokről. Kiváló fontosságot vélünk a javaslat perorvoslati részének tulajdonithatni, mert a törvénykezési rendtartásnak két sarkalatos elve, egyrészt a jogos igény, hogy mindenki minél rövidebb idő alatt megtalálja igazságát, másrészt pedig, hogy a felek a biró emberi tévedései ellen minél inkább biztosíttassanak, és ennek biztosításául minél több garantiát nyerjenek, sehol sem egyeztető oly nehezen össze, mint épen a perorvoslatok, azok terjedelme és egész rendszere kérdésénél. Czélellenes perorvoslati rendszer könnyen oda vezethet, hogy az, mi az igazság egyik főfontosságu garantiájaként nyujtátik, épen az anyagi igazság érvényesítése időbeli megakadályozásának eszközéül használtatik fel. A törvényhozónak tehát oda kell törekednie, hogy összhangba hozza az anyagi igazság biztositékait a per gyorsasága követelményeivel, mi tagadhatatlanul a legnehezebb feladatok egyike. Ennek természetes következménye a perorvoslati rendszer kimagasló fontossága, mit azon további körülmény is emel, mely szerint a perorvoslati rendszer az eljárás egészére, valamint az eljárás tükrét képező bírósági szervezetre a legdöntőbb befolyást gyakorolja. Elénk tanújele ennek többek között azon mozgalom, mely a német bírod, perrendtartás alkotását megelőzte. Az egymást több mint egy évtizeden át siirüen követett javaslatok főkülönbözősége a perorvoslatok rendszerében és részleteiben nyII.vánult legélénkebben. A gazdag irodalom pedig, melyet az időnként közzétett javaslatok a szellemII.eg termékeny németeknél előidéztek, majdnem kiválólag a perorvoslatok körül csoportosult. A perorvoslatok kérdése minden új törvényalkotási kísérletnél nálunk is előtérbe nyomul ugy magánál a törvényhozónál, mint a hazai jogfejlődés iránt érdekkel viseltető közönségnél. Mindenütt hangosan követeltetett a perorvoslatok reformja, majd a per gyorsasága, majd pedig a birói tévedés ellen szükséges biztosíték érdekében, Az előttünk fekvő törvényjavaslat a perorvoslatok főfontosságu voltát szintén elismeri, és azokra kiváló figyelmet fordit. Perrendtartásunk perorvoslati részét gyökeresebb reform tárgyává óhajtja tenni, semmint az 1868 : LIV. t. ez. egyéb részeit. Az anyagi igazság követelményének az igazolási ok a törvény szigorú szavai daczára eddigi gyakorlatuk által is követett enyhébb felfogása, valamint a semmiségi kereset és felfolyamodás mint kisegítő perorvoslatok behozatala, — a per gyorsasága érdekének pedig a külön semmiségi panasz eltörlése által akar megfelelni. Az ügy ékezetet, peres eljárásunk perorvoslati részét gyökeres revisio tárgyává tenni, Örömmel