Főrendiházi irományok, 1878. IX. kötet • 488-532. sz.
Irományszámok - 1878-495
141 CDXCV. SZÁM. a felsoroltak irányában a közbizodalom, ha vallásra kényszeríthetők volnának. Már pedig a társadalomnak erre a közbizodalomra szüksége van. Ugyanezen szempontból kívánjuk, hogy az ügyvéd fele ügyében csak akkor bocsátható tanuzásra, ha ezt a fél nyíltan megengedi. Vonatkozással a 187. §-nak utolsó alineájára, mely szerint bizonyos rendű érdekeltség alapján a tanúskodást meg lehel; tagadni, a német birodalmi perrend 350. §. nyomán egy éj szakaszí hozunk javaslatba, a mely szerint a fel- és lemenő' rokonok, a házastárs, jegyes, továbbá azok, kik a perből közvetlen kárt reméllenek, nem tagadhatják meg a tanúskodást, 1. oly jogügyletnek alkotására és tartamára nézve, a melynek alkotásánál tanúkép jelen voltak; 2. családtagoknak születése, hâzasodasâra és halálozására nézve, 3. oly tényekre nézve, a melyek a családi viszonyok által feltételezett vagyoni kérdésekre vonatkoznak, 4. a vitás jogviszonyra vonatkozó azon tényekre nézve, a melyeket ők maguk, mint a perben álló félnek jogelődei vettek foganatba, Hasonlag nem tagadhatják meg a tanúskodást a köztisztviselő', az ügyvéd és az ezen cathegoriába esők sem, ha a titoktartás kötelezettsége alól fel lettek oldva. A 188., 189., 190. §§-okhoz nincs észrevételünk. Netáni czélnélküli zaklatások könnyebb elkerülésére, úgyszintén az ellenfél nagyobb megnyugtatására, a vallani nem akaró kötelezendő volna arra, hogy jogos megtagadása okát tegye valószínűvé. A ki hivatalos esküt tett, mint a köztisztviselő, ügyvéd, ez alól persze fel volna oldandó, a hivatalos esküjére való utalás elegendő lévén. A bírói Szemléről szóló V. fejezet voltaképen kettős bizonyító módot szabályoz. Elsőben magát a birói szemlét, másodszor a szakértők véleményét. Igaz, hogy az utóbbi rendszerint birói interventio mellett foglal helyet, és hogy viszont a birói szemle rendszerint szakértők támogatásával foganatosittatik. Mindamellett azonban nem szabad őket azonosítani, valamint, a hogy a dolog természeténéi fogva nálunk is számtalan eset volt, melyben a bíróság szakértők nélkül maga végezte a szemlét, és volt olyan, melyben a szakértők bíróság közbenjötte nélkül s a nélkül, hogy általán valamit megszemléltek volna, adtak véleményt. A birói szemlénél a bíróság saját tapasztalatával akar a vitás tárgyról meggyőződést szerezni. Ehhez a feleknek beleszólásuk nincs ; hivatalból foganatosítható és ha szakértőket tart a bíróság szükségeseknek, ezeket a biróság hivatalból maga nevezi ki. A szakértők ellenben lényegII.eg a tanubizonyiték fogalma alá esnek; és a feleknek beleszólási joguk van a véleményezés elrendeléséhez, a szakértők személyéhez. A bizonyítás súlypontja nem a szemlében fekszik, mert hisz a szemle tárgya sokszor nincs is meg, hanem a szakértők személyének a felek akaratától függő megválogatásában, véleményök előterjesztésében és a felette való tárgyalásban. Javasoljuk ehhez képest, hogy e két bizonyító mód külön-külön fejezetekben szabályoztassék, a melyek elseje aztán a birói szemlét szabályozná. Erre egy szakasz elegendő volna, a mely kimondaná, hogy a tárgyalás befejezése után a biróság elrendelheti a szemlét, ha szükségesnek találja, bár nem kérték is a felek. Kimoudaná egyúttal, hogy a szemle foganatosításához a biróság szakértőt vagy szakértőket hívhat meg. Az általunk javaslatba hozott új fejezet a szakértők véleménye általi bizonyítást szabályozná, és ebben a javaslatnak 192 — 200. §§-ai a fönnebbiekből folyó és alább még felsorolandó módosításokkal megmaradhatnának. A 192. §. azon rendelkezését, mely szerint a felek abstinentiája esetében is három szakértő szükséges, a sommás eljárás alá eső ügyekben nagyon költségesnek tartjuk. Javasoljuk, hogy II.yenkor a sommás biró beérhesse egy szakértővel is. Azért is, mert különösen a vidéken nem igen találni mindenre három szakértőt. A 193. §-nál kiemeltetni óhajtjuk, hogy a szakértők véleményével való bizonyítás, a menynyiben a jelen fejezet mást nem rendel, általában a tanúk általi bizonyítás szabályai szerint foly.
