Főrendiházi irományok, 1878. IX. kötet • 488-532. sz.
Irományszámok - 1878-495
CDXCV. SZÁM. 115 495. szám. (CL. ÜLÉS 989. JEGYZŐKÖNYVI PONT.) A budapesti ügyvédi kamara felterjesztése a polgári törvénykezési rendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyában. Nagyméltóságú Elnök Ur! Méltóságos Főrendek! A budapesti ügyvédi kamara még az 1879. évi február hóban vette a jelenlegi igazságügyi Minister urnák leiratát, melyben véleményadásra hivja fel a kamarát azon törvényjavaslat felett, a melyet a polg. törvénykezési rendtartás tárgyában az előbbeni igazságügyi Minister ur, majd pedig a jelenlegi igazságügyi Minister ur az országgyűlés elé terjesztett. Ezen felhívás folytán az Ügyvédi kamara 1879. évi szeptember 22-én kelt, */. alatt tisztelettel ide mellékelt felterjesztésében indokoltan kifejtette azon nézetét, hogy igazságszolgáltatásunk szomorú állapotának szülőoka az Írásbeliség, hogy az Írásbeliség alapjára fektetett bármi új reformkísérletekkel segiteni nem lehet, hogy II.y kisérletek a helyzetet csak egyre rosszabbá teszik, s hogy igazságszolgáltatásunk viszonyai csakis a szóbeli közvetlen eljárás behozatala által javíthatók. Ebből kiindulva, kimutatta az ügyvédi kamara mindazon érvek tarthatlanságát, melyek a javaslatban a szóbeliség behozatala ellen felhozattak. Utalt különösen arra, hogy a törvényhozás, a tudomány képviselői, az Összes ügyvédi kamarák mind elismerték már a szóbeliség behozatalát sürgető fentemiitett nézet helyességét és évek óta sürgetik annak behozatalát. Kimutatta ügyvédi kamaránk, hogy az e részben fenforgó pénzügyi tekintet sem olynemű, hogy a szóbeliség behozatalának elodázását indokolhatná, — és mindezek tekintetéből a beterjesztett törvényjavaslatot mellőztetni és a szóbeliségre fektetett peres eljárást mielőbb behozatni kérte. A törvényjavaslatra általában vonatkozó ezen nézeteinek kifejtése és indokolása mellett az ügyvédi kamara a törvényjavaslat részleteire nézve is előadta véleményét és kimutatta, hogy ezen javaslat akarna némi bajokon segiteni, de nem akar a nagy bajokon segiteni, hogy reformjai minimális kérdésekre irányulnak, és hogy ezekben is a szövegezés veszélyes pongyolasága és aggodalmat keltő rendszertelensége több bajt fog okozni, mint a mennyi jót tőle legvérmesebb védői reménylenek. A képviselőház jogügyi bizottsága a törvényjavaslatot tárgyalás alá vévén, erre vonatkozó jelentésében maga is azon véleménynek adott kifejezést, hogy a polgári perjog gyökeres reformja a szóbeliség és közvetlenség elvére fektetendő s ezen nézetét részletesebben is indokolta j ennek daczára azonban mégis oly javaslatot terjesztett a képviselőház elé, a mely az Írásbeliségre fektetett perjogot fentartja s azon csak egyes változtatásokat eszközöl. A képviselőház, ezen javaslatot némely módosításokkal elfogadta s hozzájárulás végett a Méltóságos Főrendek elé terjesztette, ugy, hogy jelenleg törvénykezésünk sorsa a Méltóságos Főrendek határozatától fßgg, miért is a budapesti ügyvédi kamarának mély, tisztelettel alulirt 15»
