Főrendiházi irományok, 1878. VIII. kötet • 438-487. sz.
Irományszámok - 1878-438
CDXXXVIII. SZÁM. 15 is. §., M- §. Ezen szakaszok összhangzásban az egész javaslat alapelvével, csak ott nem adnak helyt a megsemmisítésnek, hol különös okok tiltják, mikép a veszteséget szenvedett birtokos előbbi állapotba visszahelyeztessék, és pedig a 18. §. 1., % eseteiben, melyekben az illető érékpapirok természete — a 18. §. 3., 4., 6. és 31. §. 1. eseteiben, melyekben részint czélszerűségi, részint pedig méltányossági okok, — a 18. §.7. és 31. §. 3. eseteiben, melyekben az érdekelt felek megállapodása, végre a 31. §. végbekezdése esetében, melyben a törvény határozott rendelkezése, ezen előbbi állapotba való visszahelyezést meg nem engedi. Végre a 18. §. 5. pontja és 31. §. 2. pontjában kijelölt értékpapírokra nézve a megsemmisítési eljárásnak azért nem adatott hely, mert a birói megsemmisítés teljes kizárása nem kevéssé könnyiti ezen értékek forgalmát és emeli azok hitelét s értékét, mert továbbá a veszteséget szenvedett birtokos javára a 41. és 42. §§-ban egyszerűbb kárpótlási mód hozatik javaslatba ; s mert végre mindenkinek, ki magát a szelvények elveszésének eshetősége ellen biztositani kívánja, szabadságában és módjában áll, legalább az állampapírokat nevére átíratni vagy leköttetni, minek az a következménye, hogy a kamatok csakis az átiratási vagy lekötési kérvényben megjelölt személy nyugtájára fizettetnék ki. 19. §., 52. §. Ezen szakaszokban foglalt intézkedések Önként folynak azon rendelkezésekből, melyeket a fennálló törvénykezési szabályok a külföldi államok és társulatok birói illetőségére nézve általában, — és jelen javaslat a megsemmisítési eljárás megindításának illetőségére nézve különösen felállítanak, — ezen intézkedések tehát további indokolást nem kivannak. 20, 22., 33. §§. Lekötött, habár máskülönben közforgalmi tekintet alá eső értékpapírok épen a lekötés folytán határozott névre (czélra) szóló közönséges kötelező okmányokká válnak, és ennélfogva a megsemmisitési eljárásra nézve ugyanazon szabályok alá esnek, melyek a köztörvényi kötelező okmányok tekintetében fenállanak. E tekintetben az állami [értékpapírok sem képeznek kivételt, és ha a 20. §. rendelkezése folytán ily lekötött értékpapírokra is az előleges megmeghallgatása az illető pénzalapot kezelő hatóságnak alkalmazandónak javasoltatik, ez által az állampapírokra nézve egy, a földtehermentesitési kötvényeket illetőleg már létező és a gyakorlatban czélszerűnek bizonyult állapot fentartása, illetőleg általánossá tétele czéloztatik. 34., 36. §§. Ezen szakaszok rendelkezéseit indokolja a hirdetményi eljárás azon czélja, hogy constatáltassék, váljon a szóban lévő értékpapírnak tényleges birtokosa létezik-e? Mihelyt a birtokos személye tudatik, a megsemmisítés már forgalmilag kizárva van; — azon kérdés eldöntése pedig, hogy a kérdéses értékpapírhoz kit illet erősebb jog, a tényleges birtokost-e vagy a megsemmisitési kérőt, a megsemmisitési eljárás körén kívül esik és nem forog fenn ok arra, hogy a biró ez utóbbinak állitólagos jogai érvényesítésére zárhatáridőt tűzzön ki, minthogy a megsemmesitési eljárás ezen stádiumában tilalom még nem rendeltetett el. Az előrebocsátottakból önként foly, hogy mihelyt a kiszabott határidőn belül valaki szabályszerűleg birtokosnak jelentkezik, a megsemmisitési eljárás megszüntetendő és hogy a megsemmisítendő értékpapírokra nézve netalán egy harmadik személy részéről bejelentett egyéb igény, a megsemmisitési eljárásra nézve befolyással nem bir.
