Főrendiházi irományok, 1878. VIII. kötet • 438-487. sz.
Irományszámok - 1878-453
116 CDLIII. SZÁM. javadalmak és alapítványokkal egybekötött nagyobb kiterjedésű földbirtokokra nézve, az II.letékmérvnek javasolt felemelése nélkül, kétségtelenül érzékeny rövidítésnek tétetnének ki. Az ingatlan vagyonra nézve, továbbá az a), b) és c) pontok alatt felsorolt jogiszemélyek II.letéki egyenérték tartozását azon tekintetnél fogva javaslom az eddigitől némikép eltérő mérvben megállapittatni, mert az a) alatti javadalmak s alapítványok élvezői, a haszonélvezetben kevésbé vannak korlátolva, mig a b) alatt emiitett jogi személyek vagyonának egyéb rendeltetése is van; a c) alatt foglalt vállalatok ingatlan vagyona pedig azért esik csekélyebb mérvű II.letéki egyenérték alá, mivel a birtokváltozás lehetősége fenforog. A 26. §. a) pontja alá vélem jövőre sorolandóknak a korörökségi hitbizományokat is, minthogy azoknál a mostani szabályok szerint — az egyes birlalók halálozása folytán — mindig újból kiszabandó örökösödési (többnyire 10%) és a vele kapcsolatos 17«% átruházási illetékek fizetése nem ritkán terhelő. Az emiitett hitbizoinányok állaga szenvedhet nagyobb sérülést, ha a birlaló személyében gyakrabban történik változás, a mi pedig aggastyánoknál mindig valószínű. Különben a korörökségi hitbizományi javak már rendeltetésüknél fogva is inkább az II.letéki egyenértékkel való megrovás alá tartoznak. 27-ik §-hoz. A 27. §. azon módozatokat határozza meg, melyek szerint az II.letéki egyenérték alá tartozó ingatlanok és ingók értéke megállapítandó. Az eddigi szabályok szerint az II.letéki egyenérték fizetésére kötelezettek, az egész vagyonállás részletes kimutatásán kivül, a vagyon 10 évi átlagos jövedelmét is tartoznak bevallani, s az II.y bevallások előzetesen a törvényhatósági tisztviselők által voltak megvizsgálandók és hitelesitendŐk, minek alapján az II.letéki egyenérték kiszabatott. Minthogy ezen eljárás a bevallásra kötelezett felekre nézve sok nehézséggel és fáradságsággal jár, és az II.leték megállapítását is hosszadalmas tárgyalásoktól teszi függővé, az ügy egyszerűsítése érdekében ajánlatosnak mutatkozik a 27. §-ban foglalt azon rendelkezés, hogy a föld- és házbéradó alá tartozó ingatlanoknál mindig a földadó 100-szorosa és a házbéradó 50-szerese, II.letőleg 60szorosa, tehát oly érték vétessék alapul, mely az 1873 :TX. t. ez. 13. §-a határozmányainak megfelel, és mely a 10 évi jövedelem terhes bevallása és hivatalos vizsgálatoknak mellőzésével, minden körülmény közt könnyen és szabatosan megállapítható. A királyi kisebb haszonvételek — valamint a házosztályadó alá tartozó épületek és az ingó vagyon értékének megállapítására vonatkozó intézkedések lényegben az II.letéki szabályok ide vonatkozó rendeleteivel egyezők — de az értékalapot szabatosabban határozzák meg. 28-ik §-hoz. A 28. §. a fennálló szabályoknak azon módosítását tartalmazza, hogy eddig csak azon javadalmasok voltak az II.letéki egyenértéktől mentesek, kiknek évi tiszta jövedelme 315 frtot meg nem halad, most pedig ezen mentesség 400 frtnyi jövedelemig kiterjesztetik. 29-ik §-hoz. A 29-ik §. bővebb indokolást nem igényel. 30-ik §-hoz. A 30. §-hoz megjegyzem, hogy az érvényben levő szabályok szerint oly esetben, midőn az II.letéki egyenérték fizetésére kötelezett jogi személy ingatlan vagyont szerez, vagy bárki másra átruház, mindig a teljes átruházási II.letéket fizetni olyképen, hogy ha az II.letéki egyenérték alá eső fél a szerző, a reá átruházott ingatlanra nézve az II.letéki egyenérték fizetésének kötelezettsége csak 10 év múlva áll be. Minthogy ezen szabály tiz évi nyII.vántartást tesz szükségessé, mi az ügyvitelt felette neheziti, a javaslatba hozott eljárást czélszerübbnek tartom. 31-ik §-hoz. A 31. §-ban foglalt intézkedés egyezik az II.letéki szabályok hasonló rendelkezésével,
