Főrendiházi irományok, 1878. VII. kötet • 401-437. sz.
Irományszámok - 1878-416
CDXVÏ. SZÁM. 265 nak, bárminő tegyen 'is indulásuk Vagy rendeltetésük helye, minden tekintetben a nemzeti hajókkal egyenlő bánásmódban részesülnek. Sem érkezésüknél, semtartózkodásuk ideje alatt, sem elindulásuknál nem fizetnek más vagy magasabb vII.ágitó-torony-, tonna-, rév-, kalauz-, kikötő-, vontató-, veszteglő- vagy a hajót bármII.y más név alatt terhelő, az állam vagy köztisztviselők, vagy községek, vagy bármII.y testületek nevében, vagy azok javára szedett II.letékeket, mint a melyek nemzeti hajóktól szedetnek, vagy jövőben szedetni fognak. XIV. czikk. A mennyiben és a meddig a parti hajózás az egyik fél törvényei által kizárólag a nemzeti hajóknak van fentartva, az a másik fél hajói által nem gyakorolható. Ha azonban az egyik szerződő fél hajói a másik fél valamelyik kikötőjébe érkezve, ott rakományuknak csak egy részét akarnák kirakni, ez esetben az II.lető ország törvényeinek és rendszabályainak figyelembe vétele mellett, megtarthatják a hajón rakományuknak más, akár ugyanazon, akár más országban fekvő kikötőbe szánt részét, azt ismét kivihetik, a nélkül, hogy más vagy magasabb II.letékek fizetésére volnának kötelezve, mint a mII.yenek hasonló esetben a nemzeti hajóktól szedetnek. Szintúgy kiköttetett az is, hogy a hajók rakodásukat egy kikötőben megkezdhetik és azt ugyanazon ország másik, sőt több kikötőjében is folytathatják, vagy bevégezhetik a nélkül, hogy más II.letékeket volnának kötelezve fizetni, mint azokat, a melyek alá a nemzeti hajók esnek. XV. czikk. Az egyik szerződő fél azon hajóitól, melyek szerencsétlenség vagy szükség eseteiben a másik fél kikötőibe futnak be, — ha csak a tartózkodás szükségtelenül meg nem hosszabbittatik, vagy kereskedelmi forgalomra föl nem használtatik, — hajózási vagy kikötői II.letékek nem szedhetők. Azon esetben, ha az egyik szerződő fél kormányának vagy alattvalóinak hajója a másik fél partjain vagy területén hajótörést vagy sérülést szenved, nemcsak a hajótörést szenvedettek FŐRENDI IROMÁNYOK. VII: 1878/83. quelque soit îe Heu de leur départ ou de leur destination, y seront traités sous tous les rapports sur le même pied que les navires nationaux. Tant à leur entrée que durant leur séjour et à leur sortie, II.s ne paieront d'autre ni de plus fort droit de fanaux, de tonnage, de pII.otage, de port, de remorque, de quarantaine ou autre charge qui pèse sur la coque du navire, sous quelque dénomination que ce soit, perçus au nom ou au profit de l'Etat, des fonctionnaires publics, des communes ou des corporations quelconques, que ceux dont y sont ou seront passibles les navires nationaux. Article XIV. En tant et aussi longtemps que le cabotage est réservé par les lois d'une des Parties contractantes exclusivement aux bâtiments nationaux, II. ne pourra être exercé par les bâtiments de l'autre Partie, Cependant, les navires de chacune des Parties contractantes entrant dans un des ports de l'autre et qui n'y voudraient décharger qu'une partie de leur cargaison, pourront, en se conformant aux lois et règlements du pays respectif, conserver à leur bord la partie de la cargaison qui serait destinée à un autre port, soit du même pays, soit d'un autre pays, et la réexporter, sans être astreints à payer des droits autres ou plus élevés que ceux qui seront perçus des bâtiments nationaux dans le même cas. II. est également entendu que ces mêmes navires pourront commencer leur chargement dans un port et le continuer dans un autre ou plusieurs ports du même pays ou l'y accomplir, sans être astreints à payer des droit autres que ceux auxquels sont soumis les bâtiments nationaux. Article XV. Aucun droit de navigation ou de port ne sera perçu dans les ports des deux Parties contractantes fdes navires de l'autre Partie qui viendraient y relâcher par suite de quelque accident ou par force majeure, pourvu toutefois que le navire ne se livre à aucune opération de commerce et qu'II. ne prolonge pas son séjour dans le port au delà du temps réclamé par les circonstances qui l'auront forcé à y relâcher. 3*
