Főrendiházi irományok, 1878. VII. kötet • 401-437. sz.

Irományszámok - 1878-413

CDXIII. SZÁM. 217 fizetési tehetlenség bejelentésével egyidejűleg nem képes a törvény szóban lévő intézkedésének megfelelni, — szükségesnek és czélszerünek látszott, neki módot nyújtani arra, hogy a törvény rendeletének utólagosan is megfelelhessen. E végből a gátló akadályokat kiemelni, s a lehetőség szerint mindazt utólagozni tartozik, mit már a bejelentés alkalmával teljesítenie kellett volna, magától értetvén, hogy indokolatlan késedelem esetében a törvény megtartására, a biróság által szorítható. A 207. §-ban foglalt intézkedések a kereskedelmi törvény e részbeni határozatainak teljesen megfelelvén, e helyett bővebb indokolást nem tesznek szükségessé. A javaslatnak tekintettel kellett lenni azon eshetőségre is, hogy a csőd megnyitását a közkereseti társaságnak nem minden s a betéti társaságnak nem minden beltagja vagy a felszámolás alatt lévő társaságnak nem minden felszámolója kéri. II.y esetben a csődöt kérők vagy egyúttal a fizetések megszüntetését hitelt érdemlőleg igazolják vagy nem. Az első esetben a csőd minden további eljárás nélkül nemcsak elrendelhető, hanem egyúttal elrendelendő; ellenben az utóbbi esetben a csődöt nem kérő tagoknak mód nyújtandó arra nézve, hogy a csődnyitási kérdés tekintetében nyII.atkozhassanak. A most érintett eljárás teljes mértékben alkalmazható a részvénytársaságokra és szövetkezetekre is, ha a csődöt az igazgatóságnak II.letőleg a felszámolóknak nem annyi tagja kéri, a hány tagnak aláírása a czégjegyzéshez szükséges. Végre a javaslat 209. §-a, megfelelőleg azon elvnek, hogy csődnyitásnak hivatalból helye nem lehet, a csődöt hivatalból még az esetben sem engedi megnyittatni, ha a biróság a fizetések megszüntetéséről tudomást szerez. A javaslat 209. §-a a közönséges csődre vonatkozó szabályoktól annyiban tér el, hogy a 82. §-ban megállapított feltételeket a kereskedelmi csődnél nem kivánja meg; hanem ezekre való tekintet nélkül is helyt ád à csődnyitásnak, ha azt valamelyik hitelező a fizetések megszüntetésének igazolása mellett, kellően kimutatott követelés alapján kérelmezi. Hogy a biróság a fizetések megszüntetéséről mi módon szerezhet magának meggyőződést, azt még általában sem lehetne meghatározni ; mert az esetek oly különfélék lehetnek, hogy a legáltalánosabb határozat sem felelne meg a szükséges szabatosságnak; ugyanazért a biróság minden egyes esetben saját belátása szerint határozand a felett, hogy forognak-e fenn oly körülmények, melyekből a fizetések megszüntetését jogosan következtetni lehet? 210.—212. §§. A javaslat 210. §-a ép úgy, mint az osztrák csődtörvény 196. §-a, minden oly esetben, midőn a csőd közkereseti vagy betéti társaság ellen nyittatik, az egyes beltagok privát vagyonára egyidejűleg hivatalból rendel csődöt nyittatni. A javaslat a szóban lévő intézkedésnél abból indul ki, hogy egyrészről a társasági vagyonnak egységes egészet kell képeznie, és hogy má,. részről a társaság beltagjai a társasági kötelezettségekért személyesen és egyetemlegesen felelőseks E kettős körülmény nemcsak azt követeli, hogy a társasági vagyonra külön csőd nyittassékf hanem azt is, hogy a beltagok magánvagyonára egyidejűleg szintén csőd rendeltessék; mert csak, eként válik lehetségessé, hogy a társaság hitelezői követeléseiket az egyes tagok csődtömegeeUen is teljes mértékben érvényesíthessék. Igaz, hogy a javaslat kérdéses intézkedése szerint az egyes társasági tagok magánvagyonára akkor is csőd nyitandó, ha ezek mint II.yenek több vagyonnal birnak, mint a mennyi az összes társasági adósságok fedezésére szükséges, amit bizonyos mértékben anomáliának kell tekinteni. Továbbá az is igaz, hogy a társasági tagok solidaritása csak azt hozza magával, hogy ezek a társaság kötelezettségeiért személyesen is felelősek, s hogy felelősség nem követéli azt, hogy a beltagok magánvagyonára is csőd nyittassék ; mert, a ki kész és képes fizetni, az aere alieno oberatus-nak nem tekinthető; mindamellett nem szenved kétséget, hogy azon visszaéléseknek, melyek a társasági tagok magánvagyonával történFÔKEND1 IROMÁNYOK. VII. 1878/81. ^8