Főrendiházi irományok, 1878. VII. kötet • 401-437. sz.
Irományszámok - 1878-413
208 CDXIII. SZÁM. kérdéses követelések csak azon összeggel jöhetnek számításba, mely a külön alaphói ki nem került, tehát mint személyes követelés az általános csődtömeget terheli. Egészen máskép áll a dolog oly esetben, midőn a külön alap a részletes felosztás idejekor még értékesítve nem lett f midőn tehát az általános tömeget terhelő quota még meg nem állapitható. Ez esetre legezélszerübbnek látszott megállapítani, hogy a kérdéses követelések teljes 'összegük szerint vétessenek számításba, s úgy, mint a többi követelések, elégíttessenek ki; mert csak ekként válik lehetségessé az előleges felosztást minden zavar nélkül foganatosítani ; holott ellenkezőleg, vagyis az Összeg ideiglenes visszatartásával az előleges felosztás az II.y követelésekre nézve II.lusoriussá válnék. Daczára azonban az ideiglenes kielégítésnek, a kérdéses követelések eredeti jellegüket el nem vesztik ; azok az általános csődtömeget csak annyiban terhelik és terheltetik, a mennyiben a külön alapból kielégítést nem nyernek; ugyanazért szükséges volt azon szabályokat is megállapítani, melyek a külön alap eladása esetében az általános csődtömegből teljesített fizetések visszatérítésére nézve irányadóul szolgálnak. A tervezet itt is két lehető esetet különböztet meg ; ugyanis a szóban lévő követelések a külön alapból vagy teljes vagy részletes kielégítést nyerhetnek; az első esetben magától érthetőleg az egész Összeget, melyet az általános csődtömegből II.letéktelenül nyertek, ez utóbbinak visszatéríteni tartoznak, vagyis az általános tömeg a kifizetett egész összeggel az II.lető hitelező helyébe lép ; a tömeggondnoknak állván kötelességében arról gondoskodni, hogy az általános csődtömegnek a kifizetett összeg a külön alap vételárából megtéríttessék. Az utóbbi esetben ellenben irányadóul azon elvnek kell szolgálni, mely szerint az általános csődtömeget a külön alap által biztosított követelésnek csak fedezetlen része terhelheti; miért is a hitelező, ki a most érintett alapból csak részletes kielégítést nyer, az általános csődtömegnek csak azop Összeget tartozik visszatéríteni, mely fedezetlen követelésének az általános tömegre eső hányadát meghaladja. LényegII.eg a most érintett elvek szolgálnak irányadóul azokra nézve is, a kiket visszakövetelés! jog II.let, s a különbség mindössze abban áll, hogy a reájuk eső felosztási hányadot az igény jogérvényes megállapításáig kiadni nem lehet; miért is annak egyelőre birói letétbe kell helyeztetni. 181 — 183. §§. Már a 178. §. indokolásában érintetett, hogy a javaslat bizonyos esetekben a felosztást formaszerű terv nélkül is megengedi ; tehát lehetővé teszi, hogy a csődhitelezők azon apparatus nélkül is, melylyel a formaszertí felosztás jár, részletes kielégitéshez juthassanak. Ez a 181. §. első bekezdése szerint minden oly esetben történhetik, midőn a 179. §-ban megállapított feltételek megvannak, vagyis ha a felszámolási határnap megtartása után elegendő alap áll rendelkezésre, s a csődvagyoii az első osztályba eső követelések fedezésére teljesen elegendő úgy, hogy a második osztályba eső követelésekre bizonyos összeg marad. Ez esetben s az érintett feltételek mellett a javaslat megengedi, hogy a tömeggondnok a választmány egyetértésével s a csődbiztos jóváhagyásával, a rendelkezésre álló alapot a csődhitelezők közt rövid utón, tehát a formaszertí felosztási terv mellőzésével s a közvetlenül érdekeltek meghallgatása nélkül feloszthassa. Miután ez esetben a felosztás úgy a bíróság jóváhagyása, mint az érdekeltek meghallgatása nélkül történik, igen természetes, hogy annak ellenőrzése a csődbiztos egyik legfőbb kötelességét képezi, ki az e részbeni mulasztásokért felelősségre vonható. Részint ez okból, részint pedig azért, mert ha a rövid útu felosztás ellen nehézségek merülnek fel, azok megítélése leghelyesebben a csődbiztosra ruházható, — teszi a javaslat a felosztás kérdéses nemét egyenesen a csődbiztos jóváhagyásától függővé olyképen, hogy ennek szabadságában áll a szándékolt felosztást egyszerű ellenzésével, II.letőleg jóváhagyása megtagadásával meggátolni, tehát a tömeggondnokot formaszertí felosztási terv készítésére kényszeríteni. Hogy azonban a hitelezők a csődbiztos önkénye ellen védve legyenek ; hogy a rövid útu felosztás, a csődbiztos ellenvetése
