Főrendiházi irományok, 1878. VII. kötet • 401-437. sz.
Irományszámok - 1878-413
CDXIII. SZÁM. 209 daczára is, foganatosítható legyen, — a javaslat megengedi a tömeggondnoknak, hogy ez a csődbiztos tagadó határozata ellen, a csődbírósághoz fordulhasson, mely azután a javaslatba hozott felosztást vagy megengedi, vagy nem ; az első esetben a felosztás nyomban foganatosittatik ; ellenben az utóbbi esetben a tömeggondnok, a mennyiben folyamodással élni nem akar, formaszerÜ felosztási tervet köteles készíteni. A mi magát a formaszerű felosztási tervet II.leti, melylyel a következő §§. határozatai szerint az eljárásnak egy önálló neme hozatik kapcsolatba, — e tekintetben a javaslat 182. §-a lehető rövidséggel állapítja meg azon kellékeket, melyek szerint a felosztási tervnek szerkesztetni kell, hogy annak alapján a felosztást biztossággal foganatositani lehessen. Ez ugy érhető el, ha a felosztási terv mindenekelőtt a tömeg netaláni költségei és tartozásai fedezésére szükséges Öszszeget tünteti fel; mert e tételek kiváltságos természetüknél fogva, minden az általános tömegbe tartozó követelést megelőzvén, teljes összegük szerint veendők számításba s vonandók le azon alapból, melyre a csődhitelezők igényt tarthatnak. Hogy a most érintett tételekre eső összegek nem minden esetben állapithatók meg az utolsó fII.lérig, az természetes, mert azok az eljárás folyama alatt többre vagy kevesebbre mehetnek ; az e részbeni számítás tehát legfelebb proximale természetű lehet; ez azonban a felosztásnál akadályt már azért sem képezhet, mert azon Összeg, mely a tömeg költségei és tartozásainál mint meggazdálkodott esetleg megmarad, a csődhitelezőkre esik, kik azt a végleges felosztásnál minden esetre megkapják. Ha a tömeg költségei és tartozásai fedezésére szükséges Összeg aproximative megállapittatott, a felosztás lehetővé tételére szükséges, hogy az összes cs'ódhitelezók követelései úgy tőkében, mint járulékaikban kiszámítva legyenek; mert a követelések teljes összege, szembeállítva a felosztandó alappal, nyújtja azon arányt, melyben az egyes hitelezők a felosztandó összegekben részesülnek; végre a felosztási tervnek ki kell tüntetni az összegeket, melyek az egyes követelésekre esnek, mert csak eként válik lehetségessé a felosztási terv helyességét megbírálni. Az előleges felosztás nem lenne biztonsággal eszközölhető, ha a tervben a peressé vált követelések egész összegük szerint s az igénybe vett osztályozással fel nem vétetnének ; az II.y igények mindaddig, mig véglegesen elutasítva nem lettek, az általános csődtömeget terhelik; azok mellőzése vagy más arányban felvétele tehát a csődvagyon végleges rendezésénél mulhatlanul zavarokat vonna maga után; mig ellenben, ha teljes összegük szerint s az igénybe vett osztályozással vétetnek számitásba, minden eshetőségre nézve könnyű az elintézés. Az II.y követelésekre eső osztalék ugyanis a javaslat 179. §-a szerint egyelőre birói letétbe helyeztetvén, a követelés megállapítása esetében az II.lető hitelezőnek kiadatik, elutasítás esetében pedig az általános csődtömeghez csatoltatik, s a végfelosztás alkalmával a hitelezők közt kiosztatik. A valódiság vagy osztály tekintetében megtámadott követelések azonban a javaslat szerint kétfélék lehetnek; vagy olyanok, melyek per utján érvényesitendŐk, vagy olyanok, melyek felett nem a biróság, hanem valamely hatóság határoz; éhez képest a javaslatnak az előleges felosztásnál is különbséget kellett tenni, s a perre utasított igényeket csak az esetben lehetett figyelembe vehetőknek nyII.vánítania, ha a permeginditás a felosztási terv elkészítéséig igazoltatott; ellenkezőleg az II.y követelések mint nemlétezők, a tervezetbe fel nem vétethetnek. Miután azonban nem lehetetlen, hogy az II.lető hitelező a pert megindította s csak az igazolást mulasztotta el, — meg kellett engedni, hogy az igazolás azon határidő alatt, mely a feloszlás elleni észrevételek érvényesítésére a következő §§-ban megállapíttatik, érvényesen megtörténhessék, mely esetben természetesen a felosztási tervnek is változást kell szenvednie; kötelessége lévén II.y esetben a tömeggondnoknak a tervet az igazolásnak megfelelőleg átalakítani Ez a dolog természete szerint csakis az észrevételek felett tartott tárgyalás után történhetik; mert a tömeggondnok csak ekkor jut azon helyzetbe, hogy a felosztási terv netaláni hiányaival megismerkedjék, FŐRENDI IROMÁNYOK. VU. 1878/81. 27
