Főrendiházi irományok, 1878. VII. kötet • 401-437. sz.

Irományszámok - 1878-413

144 CDXIII. SZÁM. számithatnak. Azon körülmény, hogy a tömeg elleni követelés a csődnyitás előtt egy más hite. lezÖ tulajdonaként már létezett, a jelen esetben sem tehet különbséget, mert az utóbbira nézve a compensatio nem létezett, utódja pedig azt az előbbeni pont alatt kifejtettek szerint, a csődnyitás után érvényesen meg nem szerezhette. 3. A par conditio creditorum elvének megfelelőleg, s mert a jelen javaslat a materialis concursus joghatályát elismeri, kizárandó volt a beszámitás oly esetben is, midőn a hitelező, ki a közadósnak a cs'ódnyiiás eWtt már adósa lett, és a közadós ellen az ezzel kötött jogügylet, vagy jogátruházás vagy valamelyik hitelező kielégítése által követelést szerzett, jóllehet a fizetések megszüntetéséről, II.letőleg a csődnyitási kérvény beadásáról tudomással birt. Ez intézkedés ellenében azt lehetne ugyan felhozni, hogy a kérdéses compensatio ellen elég védelmet ád az actio Pauliana, hogy tehát a compensatiót külön érvénytelennek, II.letőleg kizártnak nyII.vánitani nem szükséges. Ez ellenvetés azonban azért nem birhat jelentőséggel, mert az actio Pauliana a hitelező részéről felteszi, hogy ez fraudis conscius volt, s mert ezt a kérdéses esetben igazolni alig lehetne, az actio Pauliana siker nélkül maradna. A szóban lévő esetben az egyedül helyes kiindulási alap az, hogy a materialis concursus idejében sem áll jogában egyik hitelezőnek is helyzetét megváltoztatni, a közösségből kII.épni ; pedig ez történnék, ha a 39. §. 3. pontjában foglalt intézkedés fel nem vétetik. A fizetések megszüntetésével a közadós tartozásai rendszerint alászállnak értékükben; a személyes adósnak tehát módjában állhatna a tömeg ellen olcsó követelést szerezni, s ekként tartozását a compensatio segélyével kiegyenlíteni ; a kérdéses intézkedés tehát ép úgy, mint az 1. és 2. pont alatt foglalt határozatok, azon visszaéléseknek kívánja elejét venni, melyek a compensatióval a tömeg megkárosítására történhetnének. Nehogy azonban a compensatio kizárása a forgalomra nézve több hátrányt vonjon maga után, mint mennyit a tömeg érdekében elhárítani kíván, — a javaslat a compensatiót a szóban lévő esetben csak azon feltétel mellett zárja ki, ha a hitelező a követelés megszerzésekor a fizetések megszüntetéséről, II.letőleg a csődnyitási kérvény beadásáról tudomással birt, mi természetesen minden egyes esetben a tömeg által lesz igazolandó; a javaslat tehát csak jogot ád a tömegnek a nélkül, hogy e jog érdekében a bizonyítási kötelességet a hitelezőre hárítaná. 40. és 41. §§. A javaslatnak a beszámitás kizárására vonatkozó intézkedései a visszaélések meggátlására elégtelenek lennének, ha azok a 40. §-ban foglalt határozat által ki nem egészíttetnének; mert a tömeg külföldi adósának módjában állana, egy belföldi hitelezővel egyetértve, a tömeget megrövidíteni, vagyis kötelezettsége alól az által felszabadulni, hogy a tömeg ellen valamely követelést megszerez ; mi a sűrű kereskedelmi összeköttetések mellett nem épen lehetetlen. A kérdés csak az lehet, hogy minő mód választassák az érintett visszaélések meggátlására? A külföldi adóst nem mindig lehetne felelősségre vonni; mert ez, ha saját országa törvényei szerint beszámítással élhet, a belföldi biróság competentiája alá nem tartozik; nem marad tehát egyéb hátra, mint az, hogy a belföldi hitelező, ki követelését in fraudem creditorum, vagyis hogy a compensatiót lehetővé tegye, a tömegnek egy külföldi adósára ruházza, vonassék felelősségre, II.letőleg köteleztessék azon hátrány megtérítésére, melyet a tömeg a beszámitás által szenved. E hátrány rendszerint evidens lesz; mert a tömeg hitelezői rendesen csak aránylagos kielégítésre tarthatnak igényt, holott a beszámitás által teljes kielégítéshez jutnak; a hátrány tehát a tömegre nézve azon összegben fog állani, melyet a hitelező a reá eső quótán túl beszámitás utján kapott. Tegyük fel pl., hogy a tömeg A. belföldi hitelezőnek adósa 1000 forinttal, B. külföldi lakos ellen pedig 1000 forint követelése van; ha a tömegből az egyes követelésekre 50% esik, — vII.ágos, hogy a tömeg a kérdéses esetben a