Főrendiházi irományok, 1878. VI. kötet • 345-400. sz.
Irományszámok - 1878-351
CCCLI. SZÁM, 51 építkezési ügyekre nézve is, melyeket a közös kormány a közös költségvetésben évenként előirányzott összegekből ez országok területén teljesít. Midőn a küldöttség ezen, a közös kincstárra nézve kétségkívül előnyös indítványt teszi, azt hiszi, hogy arra is kell utalnia, hogy azon utaknak kijelelolésének, melyek államköltségen építendők és tartandók fenn, csak mindkét kormány egyetértésével kellene történnie. Egyikét a legfontosabb kérdéseknek, melyek helyes megoldásától az ezen ország részére törvényesen biztosított autonómiának gyakorlati jelentősége tulajdonképen függ, az előirányzat és a leszámolás megállapításának módja képezi. Hihetőleg seuki sem vonandja kétségbe, hogy az adatok, melyeknek alapján, és a módozat, mely szerint az előirányzat összeállítása, és & zárszámadások szerkesztése történik, mindkét részre egyenlően fontosak, valamint mind a két fél szabad megegyezés utján határozza meg a jövedelmek quotáját, melylyel a közös és az autonom ügyekhez hozzájárulni kell, úgy következetesen mindkét rész fel van jogosítva az évi előirányzat megállapitásánál, és az évi leszámolásnál, melyekben a szerződésileg megállapított quota gyakorlati érvényre jut, a paritás elve szerint közreműködni. Ezen regnicoláris küldöttség egyátalán nem szándékozik az 1868. évi I. t.-czikk 8, szakaszáb .n foglalt elvnek megváltoztatását ajánlani, mely szerint a közös ügyek költségvetésének megszavazása, úgyszintén az évi zárszámadások megvizsgálása a közös ügyek kiadásairól a közös országgyűlés hatáskörébe esik, mely elvnek meg is felel, hogy a pénzügyi minister a közös országgyűlés elé terjeszti a zárszámadásokat. Ép ily kevéssé szándékozik e küldöttség ugyané törvényczikk 28. szakaszának megváltoztatását hozni ajánlatba, mely szerint Dalmát-, Horvátés Szlavonországok bevételéit illetőleg a leszámolás a fenti fejezetekben emiitett elvek alapján készítendő és a magyar korona összes tartományainak zárszámadásaival egyidejűleg a közös országgyűlés elé terjesztendő, s az ott fölül vizsciju, Hrvatsku i Slavoniju na skupnom saborn preliminiraju nacesto-i vodograduje spadajuce na duznost skupne vlade, ter kraljevinski ovaj obdor predlaze neka unapried kr. Zemaljska víada uz dostatne garancijc za skupnu vlado, preko svojih organa izvodi zajednickim preliminarom ustanovnovoljene vodograduje i graduje onih cesta kője se na teritoriju kraljevina Hrvatske i Slavonije, sdogovorno medju obim vladama, a ne jednostrano, proglase drziavnimi. PotiCuóa odavle pristednja za zajednieki erar oeevidna je. No koji mu se drágo prihodi zajedniőki i autonomni ustanove, koja im se drago izvrsba ugovari, posljednji ipák izraz, konaúnu sankciju dobivajü oni u preliminaru i obracunu. Na kojih dakle podatcih i po kojoj methodi osniva se preliminar i sastavlja obraCun, jednako je vazno za obe stranke, kője kano sto na jednakopravnu temelju ustanovljuju obovrstne, prihode, tako dosljedno imája jednako pravo ondje sudjelovati gdje se radi o preliminaru i obraóunu medju zajedniúkim i autonomnim budgetom. Ipák kraljevinski ovaj odbor nezeli dirati u naéelo paragrafa 8. zakón elanka I. godine 1868, koji zaj edniőkomu saboru osiguravá pravo, da ustanovoljuje prora^un zajednickih troskovah i pregledava godisnje zakljuőne racune, ticuóe se troâkova za zajednieke poslove, 6emu dosljedno odgovara, da i proraöun i zakljuíne rafiune predlaze skupnomu saboru odgovorni kr. ugarski ministar financija; niti zeli kraljevinski ovoj odbor dirati u §. 28. istoga zakón elanka, po kojem se obraőunavanje o doliodcih kraljevina Dalmacije, Hrvatske i Slavonije ima naMniti po naóelih u prediduóih paragrafih spomenutih, ter se skupa za zakljucnimi raűuni svih zemalja krune ugarske predloziti zajednickomu zakonarstvu, da se ovdje izpitan raöun priobói znanja radi saboru kraljevina Dalmacije, Hrvatske i Slavonije; al sve ovo neizkljuúuje sve ovo nepruza ni jednoga razlozita uzroka, zasto drzavni ministar financija, prije nego ce prelininar skupnomu saboru, a obracun kr. raőunarskomu dvoru podastrti, nebi jedan i drugi shodno ugovorenim nacinom radi suglasja razpravio i utanaûio s
