Főrendiházi irományok, 1878. VI. kötet • 345-400. sz.
Irományszámok - 1878-351
52 CCCLL SZÁM. gált leszámolás tudomásul a Horvát-Sziavon országgyűléssel is közlendő'. Ezen határozmányok azonban nem zárják ki, hogy a pénzügyi minister az előirányzatot, mielőtt az az országgyűlés elé terjesztetnék, s a zárszámadásokat, mielőtt azok a kir. számvevőszékhez bektildetnének, egyetértve a horvát országos kormánynyal megállapítsa. Az ezen országok autonom szükségleteinek fedezetére egyetértőleg előirányzott összeg, a zárszámadások épségben tartásával mind a közös, mind pedig az autonom költségvetésbe felveendő. Ez által az országos kormány abba a helyzetbe jutna, hogy az autonom költségvetés és a zárszámadásoknak a horvát országgyűlés előtti képviselés iránti kötelességét könnyebben teljesíthetné, a mellett pedig minden tekintetben kielégítő felvilágosítások is, melyeket ez iránt adni képes volna, bizonyára nagy befolyással lennének a zavartalan egyetértés fenntartására. Azon óhaj által vezettetve, e czél eléréséhez hozzájárulni, a regnicolaris küldöttség a fentnevezett szakaszoknak a jelzett irányban való kiegészítését hozza javaslatba. Minthogy végre az autonom szükségletek fedezését kiegészitő oktatási és vallási alapok szintén részét képezik a Magyarország és DalmátHorvát- és Szlavonországok közötti pénzügyi viszonynak, e regnicolaris küldöttség azt hinné, hogy föladatát nem töltené be teljesen, ha e magában véve egyszerű, de különböző körülmény folytán bonyolult kérdés végleges megoldását nem sürgetné. A nevezett alapokat még mindég a magyar kormány kezeli, holott az 1868. évi I. t.-czikk 49. szakasza, kiegészítve az 1873. évi november hó 30-iki törvényczikk által, világosan elrendeli: „A vallási és közoktatási alapok követeléseire nézve a multat illetőleg a tartozások kölcsönös leszámolás utján egyenlittetnek ki. A kölcsönös leszámolás után azoknak Horvát- és Szlavonországokat illető része a közösen kezelt alapokból kiválasztatik és a nevezett országok autonom kormányának kiszolgáltatik u . A magy. kir. vallás- és közoktatási minister és a horvát kir. országos kormány hasonnevű osztálya között, a törvény értelmében eszközölt leszámolás után, abban történt a megállapodás, hogy a horvát rész, valamint több mint két hrvatskom vladom, kqja autonomni budget i obraöun ima duznost i pravo predlagati i razjasnjivati hrvatskomu saboru, ter ce samo doprinositi vedromu i nepomucenomu, u obostranom interesu lezecemu sparazumku, ako ih bude mogla tocno i jasno razjasniti i opravdati. Sporazumno preliminirana svota za pokrióe potrebstina ovih kraljevina ima se bez uátrba konaőnomu obraöunu uvrsóivati tako u skupni, kano i autonomni budget. Voljan dobronamjernomu .ovomu cilju zadovoljiti, predlaze kraljevinski ovoj odbor, da se dotieni paragraii u gore razvijenom smjeru popune. Posto na posljedku vjerozakonske i nastavne zaklade, ponjesto popunujuöi pokrice autonomnih potrebstina, nuzdno saöinjavaju jedan dielak financijalnih, odnosajah medju kraljevinom Ugarskom i kraljevinami Dalmacijom, Hrvatskom i Slavonijom, kraljevinski ovaj óbor misdadli, nebi svoga zadatka podpuno riesio, da nerieSen ostavi u sebi jednostruCan, no raznimi okolnostmi pomr&en priepor glede onih vjerozakonskih i nastavnih zaklada hrvatskih, kője se jos uvjek nalaze u upravi ugarske vlade, i o kojih §. 49. zakón clanka I. godine 1868, dopunjen zakón. Őlankom od 30 studenoga 1873. sliedeóe odredjuje: „U pogledu zaklada vjerozakonskih i nastavnih imadu se trazbine, tiöuóe se proâlosti, putem medjusobnoga obracunavanja izjednaöiti. Iza obavljena medjusobnoga obraőunanja imade se kraljevinam Hrvatskoj i Slavoniji pripadajuci njihov dio izluciti izmedju zaklada zajedniöki rukovanih i izruöiti autonomnoj vladi recenih kraljevina." Suglasno s-ovimi odredbami zakona zapoöele su i dovrsile obe vlade, imenito kr. ugarski minister bogostovja i nastave i bogostovni i nastavni odjel zemaljske vlade hrvatske zakouom naloze no obracunavanje, ter
