Főrendiházi irományok, 1878. VI. kötet • 345-400. sz.
Irományszámok - 1878-382
328 CCCLXXXII. SZÁM. A számvevőszék szükséglete az ajánlott szervezettel jövőre tenne: a jelen törvényjavaslat 3. §-ában felsorolt állandó II.letményekre 103,330 frtot segélyekre, jutalmakra s egyéb dologi kiadásokra, melyek a költségvetési törvényben fognak évenkint megállapittatni, körülbelül 7,670 frtot együtt mintegy . ." 111,000 frtot, tehát a már fennálló, valamint a szervezet folytán eszkozlendő nyugdíjazások miatt szaporodó nyugdíjteher (jelenleg 4,200 frt, hozzájönne még mintegy 6—7000 frt) betudásával is, az eddig átalány képen részére megszavaztatni szokott, a legközelebb múlt években 136,000 forinttól 130,000 frtig leszállott évi összegen is jóval alól maradna. A fizetési kategóriákra vonatkozólag megjegyeztetik : hogy a titkárok részére az I. osztályú fizetést azon oknál fogva kell kérni, hogy a számvizsgálói állásból való előléptetés, a mire az II.letőnek úgy is évekig kell várakoznia, ne csak ranggal, hanem egyszermind II.lő fizetési javítással egybekapcsolva legyen. A törvényjavaslat 2. §-a oly intézkedést tartalmaz, mely az érvényben álló szabályokból szükségképen foly és a megváltozott szervezetnél fogva, e törvényjavaslatba fölveendő volt. A 3-ik §. két végső bekezdésében szükséges volt határozottan kiemelni: hogy az állami számvevőszék tisztviselői és többi személyzete, az elnökön kivül, kinek jogait és kötelességeit, állását és fizetéseit az 1870: XVIII. t. ez. tüzetesen körülirta, jelesül a 8. §-ban rendeli, hogy -»egész életére neveztetik ki s hivatalát csak a 9. és 10. %%-ban megállapított törvényes eljárás következtében vesztheti el u 7 all. §-ban továbbá kimondja, hogy évi fizetése a mi nisteri fizetéssel egyenlő, az 1870: XVIII. t. ez. 5. §-ában kimondott megszorítások mellett, minden tekintetben az állami tisztviselőket és hozzátartozóikat megII.lető kötelezettségek alá esnek, II.letőleg azok jogaiban részesülnek. Az állami számvevőszék ügykezelésének szabályozása tárgyában, az 1870: XVIII. t. ez. 26. és 27. §§-ai különböző szempontból tesznek intézkedést. A 26. §. a számvevőszék első megalakulási idejére vonatkozván, azt rendeli, hogy »az állami számvevőszék ideiglenes ügyrendének s az államadósságok ellenőrzésére vonatkozó ideiglenes kezelési szabályoknak kidolgozásával, ezen törvény alapján, az állami számvevőszék elnöke bizatik meg, a kinek javaslata, a ministertanács véleménye kiséretében, ő Felsége jóváhagyása alá terjesztetik.« A törvény eme rendeletének a számvevőszék elnöke annak idején megfelelvén, a kidolgozott ^ideiglenes ügyrend«, a ministertanács utján ő Felsége elé terjesztetett és az 1870. november hó 14-ikén kelt legfelsőbb elhatározással jóváhagyatott. Későbbi időben ezen ügyrendnek néhány határozmánya, a munka egyszerűsítése érdekében szükségesnek ismert, czélszeríí módosítást szenvedett, melyek hasonlókép a törvényben kijelölt utón: a ministertanács hozzájárulásával, ő Felségének 1873. juuius hó 19-ikén és 1876. deczember hó 5-ikén kelt legfelsőbb elhatározásaival hagyattak jóvá. Az érintett két rendbeli módosításokkal az „ideiglenes ügyrend" jelenleg is érvényben áll, s az állami számvevőszék ügyvitelének maiglan alapját képezi. Az emiitett törvényezikk 27. §-a pedig az ügyvitel végleges szabályozására vonatkozik s a jelen törvényjavaslat 4—31. §§-ai többnyire ugyanazon lényegesebb határozmányokról szólnak, melyek a fennálló »Ideiglenes ügyrend «-ben vannak foglalva, oly határozmányok, melyek egyenesen az állami számvevőszék hatásköréről szóló 1870: XVIII. t. ez. rendeletein alapulnak és. a mi nem csekély fontosságú: ezen »ideiglenes ügyrend« a számvevőszék fennállása óta folytonosan alkalmazásban van s eddigelé az ügyvitelnek helyes zsinórmértékül volt képes szolgálni.
