Főrendiházi irományok, 1878. V. kötet • 248-344. sz.

Irományszámok - 1878-254

30 GGLIV. SZÁM. A törvény értelmében előállítandó középitmények befejezésére küíízött 3 évi idő, az épitkezési tervben foglalt munka-beosztásnak megfelel, s remélhető, hogy a mennyiben rendkivüli nagyobb akadályok nem fognak felmerülni, a tervezett építmények ezen ido alatt teljesen elkészülnek, s a kitűzött idő lejártával, az ezen építkezések vezetése iránt alkotott kivételes állapot beszüntethető, s az összes épitkezési ügy iránt való intézkedési jog a város hatóságának ismét visszaadható lesz. A törvényjavaslat 3-ik §-ának azon rendelkezése, hogy a tiszai rakpart és a tiszai állandó híd épitési költségeit, melyek az elkészített tervezet és költségvetés szerint együttvéve 2.112,622 forintra számittatnak, az állam viselje, s az elkészült építményeket a városnak minden visszteher nélkül engedje át, azon czélzaton alapszik, hogy az állam, a mennyiben a város ügyét általában támogatni kivánja, a reconstructióhoz oly építmények előállításával járuljon hozzá, melyek részben az állam közérdekeit is érintik. A Tisza-rakpart kiépítése, mely egyszersmind árviz - védelmi munka is, s a tiszaszabályozási munkálatok egyrészeül tekinthető, valamint a Tisza-hid, mely az egész Bánátnak az ország tiszántúli részével való forgalmát közvetíti, s a szeged-szebeni államutnak egyik lánczszemét fogja képezni, bizonyos fokig, az egész tiszaszabályozási műveletre, s az ország tetemes részének kereskedelmére s közforgalmára fontossággal bír, minélfogva, eltekintve a helyi kereskedelemre és forgalomra háramló nagy előnyöktől, az állam érdeke is kivánja, hogy ezen epitmények a czélnak megfelelő módon mielőbb leteaittessenek s a reconstructio keretébe eső épitkezések közül, mindenesetre a Tisza-rakpart s a tiszai állandó hid kiépítése tekinthető azon munkálatokul, a melyek költségeinek az állam által való elvállalása az adott viszonyok között az állam érdekeivel leginkább igazolható. Azon javaslat, hogy az ezen állami költségen előállított építményekből várható bevételek egészben Szeged város javára engedtessenek át, indokolását találja abban, hogy a partes hidvám-jövedék a város tulajdonát képezi, melyet a szóban levő építmények létesítése által Szeged várostól jogszerűen elvonni nem lehet. Azon intézkedés, hogy a rakpart és hidj öve del m éknek 10%-a, ezen építményeknek fentartására, külön alapként kezeltessék, szükséges azon tekintetből, hogy ezeu, közérdekből előállított müveknek kifogástalan állapotban való fentartása, minden eshetőség ellen biztosittassék. A szóban levő építmények költségeinek az állam által való elvállalása körül különben a legfőbb tekintetet az képezi, hogy ezen áldozat nélkül Szeged újjáépítésének müve a tervezett alapon épen nem volna létesíthető, a mennyiben a város s annak lakossága, a törvény értelmében teljesítendő munkálatok összes költségeit, melyek az elkészitett költségvetés szerint 6.252,528 frtra emelkednek, a legnagyobb erőfeszítés mellett sem volna képes elviselni. Szeged városra, annak vagyoni helyzete mellett, a reconstructio költségeiből a közvagyon veszélyeztetése s a lakosság adóerejének megtámadása nélkül nem háritható nagyobb épitési teher, mint a mely a törvényjavaslat 4-ik §-a alatt említett építményekkel van egybekötve és a melyet a város mintegy 4.000,000 frtra tehető összegben késznek nyII.atkozott magára vállalni. A város vagyona tekintetéből még ezen, a jelenlegi közjövedelmekhez képest mindenesetre igen súlyos teher elvállalása is aggályosnak mutatkoznék, ha nem lehetne biztosan számítani arra, hogy a városnak nagyobbszabású újjáalakulása folytán, úgy az egyenes adózás, mint az ujjon létesített indirect adóztatások jövedelmei, a mint az más városok háztartásánál is tapasztaltatott, jövőre nézve fokozatosan emelkedni fognak, s ezen jövedelmi emelkedés mellett, a város, a jelenlegi állapot mellett túlmagasnak mutatkozó terheket, az adófizető lakosság helyzetének súlyosbitása s a községi törzsvagyon minden megtámadása nélkül képes lesz elviselni. A törvényjavaslat 4?-ik §-ában foglalt azon további rendelkezés, hogy az állami közegek