Főrendiházi irományok, 1878. V. kötet • 248-344. sz.
Irományszámok - 1878-253
GCLIII SZÁM. m képezik, indokoltnak mutatkozik, ha tekintetbe vétetik azon ideiglenes hajlékok keletkezésének oka, fennállásának kényszerűsége és általában azoknak ideiglenes jellege, — mely körülményeknél fogva azon építmények mindaddig, mig fennállásuk kényszerűsége igazolhatónak mutatkozik, állami adóalap tárgyaiul nem is tekinthetők. A szóbanforgó ideiglenes házakra nézve az állami adómentesség mellett a községi adómentesség is megállapíttatik, mi a fenforgó rendkívüli viszonyok tekintetéből bizonyára szintén csak méltányosnak mutatkozik. A törvényjavaslat 2. §-ában az árviz után épült és 1884. évi deczember hó végéig lakható állapotba helyezett végleges új házakra nézve az 1885. évi január hó 1-től számított 12 évi adómentességnek megállapításánál különösen azon tekintet volt mérvadó, hogy ezen kedvezmény szolgáltatása által a lakosság a végleges házak mielőbbi építésére serkentessék, minthogy e kedvezmény mellett egy, a szóban forgó % §. feltételeinek megfelelőleg, már 1881. évben felépített és lakható állapotba helyezett új ház tényleg összesen 15 évi adómentességet élvezendne. Azon házak, melyek nem II.y feltételek mellett s különösen nem ez új építkezési szabályoknak megfelelőleg létesíttettek, az adómentességnek a törvényjavaslata. §-ában meghatározott kedvezményéből kizárvák, — minélfogva a még 1884. év végén túl bármi okból fenmaradandó ideiglenes épületekre, valamint az 1884. év végével még lakható állapotba nem helyezett végleges új házakra nézve 1885. évtől kezdve az általános házadótörvények határozmányai lesznek alkalmazandók. A fenforgó törvényjavaslat 3. §-ában körülírt területeken emelendő épületekre meghatározott hosszabb tartamú, 14, 16 és 18 évre terjedő adómentesség indokoltatik a fennebbiekben említetteken kívül még azon körülmény által is, hogy azon eddig beépitve nem volt területeken épülendő házak egészen új adótárgyak leendnek s hogy egyrészről a kérdéses helyeken a talajviszonyok az építésre kevésbé kedvezők, másrészről azonban kívánatos, hogy az újan szabályozandó városnak központját képező, u. n. belvárosi területen s az ezt szegélyzŐ körút és Tiszapart mentén díszesebb és értékesebb épületek emeltessenek. A kis körúti házakra nézve a törvényjavaslatban meghatározott 16 év s a belvárosban és a Sina-féle telken építendő új házakra nézve megállapított 18 év magasnak nem mutatkozik, ha tekintetbe vétetik, hogy Budapest fővárosban az 1870: XXII. és 1871 : XLII. t. czikkek szerint 20 és 25, II.letve 15 évi adómentesség és azonfelül még 15 évig államadó fejében, házbér-jövedelemadó helyett egyszerűen jövedelmi adó fizetésének kedvezménye engedélyeztetett; Budapesten, 1880. évi február 25-én. GrőfSzapáry Gyula s. k.. m. Jc. jpénzügyminister. 1'ÖRENDI UlOHÁNYOK. V. 1878/81. .1'
