Főrendiházi irományok, 1878. V. kötet • 248-344. sz.
Irományszámok - 1878-326
364 cccxxvr. SZÁM. állapotokhoz mért felállítása iránti óhaj nem csak indokolt, hanem annak valósítása — eltekintve attól, hogy rendezett birtokviszonyok nélkül rendezett jogi állapot nem is képzelhető, — az állam hitel- és közgazdasági viszonyainál fogva annál is inkább kívánatos, miután az eddig érvényben levő s részben csak részleges hatályú szabályok mellett az urbériségből folyó viszonyok végleges rendezése, továbbá az arányosítások és tagosítások bár részleges keresztülvitele az eljárás szövevényes voltánál fogva igényelt gyorsasággal nem történhetik meg, az anyagi igazság többször az alakiságnak esik áldozatul s ezen kívül egyes vidékek gazdasági érdekén is nem csekély sérelem ejtetik. A tárgyalás alatt levő törvényjavaslat az erdélyi és a kapcsolt részekbeli birtokviszonyok rendezésére teljesen kimerítő, általános érvényű intézkedéseket tartalmaz. A bírói nyomozó eljárás elvének mentől teljesebb alkalmazása, a mérnöki qualificatió és a mérnöki munkálatok egyöntetűségének behozatala, az osztályzó és becslőbizottságok összeállításánál az eddiginél nagyobb biztosítékok nyújtása által a javaslatba hozott alaki szabványok mellett egyrészt az urbériségből folyó viszonyok végleges rendezésénél, másrészt az arányosítás és tagositás keresztülvitelénél a kellő gyorsaság és az anyagi igazság követelményeinek érvényesítésére alapos remény nyujtatik. A részleges tagositás megengedhetőségére, erdők úrbéri elkülönítése, vagy arányosítása alkalmából az erdők közt létező egyes földrészletek kicserélhetésére, az 1871. évII.V. törvényczikknek az arányosítás tárgyát képező, közlegelők kihasitását II.lető intézkedései módositására vonatkozó rendelkezések arra szánvák, hogy az arányosítás és tagositás merev követelményeinek egyes vidéknek különös birtokviszonyaiból folyó gazdasági érdeke áldozatul ne ejtessék. Eme rendelkezéseketa bizottság alapjuknál és czéljuknál fogva indokoltaknakés helyeseknek találja s azokhoz annyival inkább hozzájárul, miután reményli, mikép az érdekelt birtokosoknak az arányosítás és tagositás keresztülvitele iránti ellenszenve azok folytán gyengittetvén, az ottani kedvezőtlen gazdasági és hitelviszonyoknak alapját képező birtokállapotok rendezésére az arányositási és tagositási eljárás folyamatba tétele, melynek megkönnyítésére egyesek szintén nyernek a törvényjavaslatban foglalt intézkedésekben az általános jogi elvekkei és a közgazdasági viszonyok követelményeivel összhangzó támogatást, idegenkedés tárgyát alig képezendi. A mi pedig a birtokrendezési költségeket II.leti, a bizottság kiemelendőnek találja mikép az urbériségből folyó viszonyok rendezésével járó költségeknek viselésére javasolt rendelkezés megegyezik az eddigi, s a bizottság nézete szerint továbbra is fenntartandó szabályokkal. Hogy pedig az arányosítás és tagositás költsége tisztán úrbéres viszonyú községekben, valamint az 1871. évi LV. törvényczikk 26. §-ában foglalt határozat megváltoztatásával vegyes községekben is birtokarányII.ag rendeltetik viseltetni, a ministeri indokolásban kifejtettekben, találja magyarázatát. Az arányosítás és tagositás költségeinek a közadók módjára leendő kivetését és behajtását tárgyazó intézkedéseket a bizottság szintén a viszonyoknak megfelelőknek tartja, s miután a törvény életbeléptetésére szükséges átmeneti intézkedések megtétele czéljából a kormány részére javasolt felhatalmazásban az átmeneti nehézségek iegyőzhetésére is kellő biztosítékot lát: az itt s a ministeri indokolásban felhozottaknál fogva a kérdéses törvényjavaslatot ugy általánosságban, valamint részleteiben a nagyméltóságú főrendi háznak változatlan elfogadásra tiszteletteljesen ajánlja. Budapest, 1880. évi június hó lî-én. Gróf Cziráky János s. k. t bizottsági elnök. Báró Rtidnyánszky József $. fc, bizottsági jegyző.
