Főrendiházi irományok, 1878. V. kötet • 248-344. sz.

Irományszámok - 1878-326

CCCXXVI. SZÁM. 365 Melléklet a 326. számú irományhoz. Indokolás „az erdélyi, úgy a volt Rraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyei és Kővárvidéki területek birtokrendezési ügyeinek egyszerűsítése és gyorsítása tárgyában" szóló törvényjavaslathoz. Az erdélyi birtokviszonyok bonyolódottsága és változatossága, az úrbéri viszonyok rendezetlensége, ezen országrész kedvezőtlen anyagi helyzete, már magukban véve nagy mérvben nehezítik nemcsak a birtokszabályozás, hanem különösen az úrbéri kapcsolatból eredő birtokviszonyok rendezését is. MII.y mérvííek ezen nehézségek, mennyivel kedvezőtlenebb e részben az erdélyi s az úgynevezett kapcsolt részek helyzete, a szorosabb értelemben vett Magyarország birtokrendezési ügyeinek meneténél, leginkább kitűnik abból, hogy az 1872. év elejéig Erdélynek 2498 városa, községe és pusztája közül és mind a mellett, hogy a volt székely és szászföld községeinek nagyobb részében nincsen az elkülönítésnek helye, mégis 1314 határban nem volt befejezve az elkülönítés, hogy az 1877. év végével még mindig 1142 határban volt a birtokrendezés folyamatban, hogy az 1879. év végével, tehát az úrbéri kapcsolat megszüntetése után 32 évvel, az úrbéri bíróságok működésének megkezdése után 22 évvel, a volt erdélyi s kapcsolt részekben 261 elkülönítés, 94 tagosítás, 88 elkülönítéssel kapcsolatos tagositás volt csak befejezve. Az 1872. év kezdetétől az 1877. év végéig lefolyt hat év alatt a rendezendő községeknek csak 6'28%-a, évenkint tehát csak 1% részesült a birtokrendezés elő'nyében. Még kedvezőtlenebb az összes eredmény az 1878. és 1879. években. Ugyanezen helyenkint még nagyobb pangás és teljes szünetelés mutatkozik a volt Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyei és Kővárvidéki területeken, még pedig különösen a a két utóbbiban. Az érintett összes területeken folyamatba tett birtokszabályozási eljárások eredményét 1879. év végéig kitünteti a kir. törvényszékeknek 1880. év január havában felterjesztett részletes jelentéseiből kivont A) alatti kimutatás. Az e részben létező visszásságok orvoslása a birtokrendezési eljárásnak az ország nevezett részeiben való gyorsítása, múlhatlanul szükségessé vált. Midőn az e czélból kidolgozott törvényjavaslatot a tisztelt ház elé terjeszteném, van szerencsém a törvényjavaslat egyes tételeit a következőkben indokolni: A rendezési ügyek eddigi lassú folyama főként az úrbéri és rendezési eljárás czéljával, az erdélyi birtokviszonyok között kevésbbe egyeztethető peres eljárás nehézségének, költségességének, és