Főrendiházi irományok, 1878. III. kötet • 99-148. sz.

Irományszámok - 1878-118

CXVIII. SZÁM. 133 A 11. §. az alkapitányságokát utasitja és egyszersmind felhatalmazza, hogy azon esetben, ha a bejelentés adatainak helyessége vagy teljességére nézve kételyeik vannak, a kiigazitás iránt szükség esetén, helyszíni szemle tartása mellett, intézkedjenek. Igen természetes, hogy a bejelentési lapok adatainak központi kezelése, ahhoz értő közegeket és külön helyiségeket igényel. A 12. §. ehhez képest a fővárosi rendőrség keretében egy külön bejelentési hivatal szervezését rendeli el. E hivatal a nyII.vántartást nem az eddigi módon fogja gyakorolni, nagy könyvek fáradságos és sok időt rabló használásával, hanem a legjobban berendezett bejelentési hivatalok mintájára; magukat a bejelentési lapokat fogja a betűrendes, és hangzósitási rendszer szerint megfelelő szekrényekbe elhelyezni, mint az a többi között a bécsi kitűnő bejelentési hivatalban történik, melyet még 1877-ben beható tanulmány tárgyává tétettem, s hova a bejelentési hivatalnak főbb hivatalnokait gyakorlati tanulmányozás végett néhány hétre felküldeni szándékozom. A 13. §. e hivatal igazgatási jogkörét, a 14. §. a hatóságok és magánosok irányában való kötelességét, a 15. §. pedig a hivatal főnökének, a főkapitányhoz való szolgálati viszonyát állapítja, meg. S csak a 14. §-t II.letőleg kell megjegyeznem, hogy méltányosnak találtam az intézmény érdekében a provisiót, hogy mig a hivatal magánosoknak is ingyen adja a szóbeli értesitést, az Írásbeliekért némi csekély, a minister által megállapítandó díj követelhető legyen. A bejelentési intézmény felállítása a lakosság összeírását feltételezi. Hogy ez szükséges, azt indokolni nem kell, mert ha összeírás nélkül kezdene működni a hivatal, csak az életbelépte után történt lakváltoztatásokat ismerné, azokról pedig, kik lakaikat nem változtatják, felvII.ágosítást adni nem tudna. Ezen összeírás adatai alapján állíttatnak ki az alaplapok, melyek a fentebb jelzett kezelési rend szerint helyeztetnek el, hogy azután csak a lakváltoztatások bejegyzéseinek felvételére szolgáljanak. A 16. §. *ezen összeírást rendeli el. A 17. §. felsorolja a bejelentési ügy azon részeit, melyeknek rendeleti úton való megállapítására és elintézésére a belügyminister hatalmaztatik fel. Ezt, úgy hiszem, indokolnom nem kell. A törvénybe ugyanis csak az elvi enunciatiók valók, s annak megjelölésére, mit a törvény akar, a kivitel részletei a végrehajtás dolga. A 18. §. értelmében a bejelentési intézmény költségvetése, ha a javaslat törvényerőre emelkedik, évenkint a fővárosi rendőrség előirányzatával a belügyministerium költségvetésével együtt lesz megállapítandó. Tájékozást a költségekre nézve a tisztelettel csatolt mellékletek nyújtanak, melyek egyike a bécsi bejelentési hivatal költségeit s az azokra vonatkozó adatokat tartalmazza, másika pedig a budapestire egy megközelítő költségvetés, mely felett még az életnek keII.end határoznia, s melynél tekintetbe veendő, hogy a népszámlálás és első berendezés költségei csak egyszer fordulnak elő. A személyzet túlnyomó része díjnokokból fog állani, mi nemcsak azért előnyös, mert nem kielégítő szolgálat esetében könnyen változtathatók, hanem azért is, mert a nyugdíjkérdés elesik. Különben az, hogy személyi kiadásokra mi és mennyi fog ezen évben igényeltetni, természetszerűleg azon időponttól függ, a mikor ezen javaslat törvénynyé válni, s annak alapján maga az intézmény tényleg életbe léptettetni fog. A 19., 20., 21. és 22. §-ok a törvény és annak alapján kiadott ministeri rendeletek áthágásaira szabandó büntetések mértékét, II.letőleg a büntetések alkalmazására jogosított fokozatos