Főrendiházi irományok, 1878. III. kötet • 99-148. sz.
Irományszámok - 1878-118
132 GXVIII. SZÁM. A bejelentési kötelezettség a törvényjavaslat alapját képezi. Kétségtelen, hogy ez az egyesekre nézve némi alkalmatlansággal jár ; azonban ez nem mellö'zhetöj mert a bejelentési ügy csak akkor kezeltethetik sikerrel, ha az eredmény kivivására az egész közönség, melynek érdekében történik, közreműködik. Különben e tekintetben a kivitelnél minden lehető könnyités meg fog adatni. A 3-ik §. 1. és 2. pontjai azok, melyek alá a legtöbb bejelentési eset tartozik. Az i-ső pont a háztulajdonos vagy megbizottja bejelentési kötelezettségét tárgyazza. A háztulajdonos e szerint önmagán és saját háztartásához tartozó egyéneken kivül, bérlőit és azok háztartásához tartozó egyéneket is bejelenteni köteles, de ez utóbbiakat csak akkor — s ez a főelv — midőn azok a bérlővel egyszerre költözködnek ki vagy be. Minthogy pedig a bérlő lakváltoztatása rendszerint nagyobb időközökben ismétlődik, mikor a tulajdonosnak, különösen beköltözködéseknél, úgy is többnyire érdekében állhat, a bérlő háztartásához tartozó személyekről tudomással birnia, s mikor a bérlő által önmagáról, neje- s gyermekeiről kiállított bejelentési lapot úgy is aláirnia és bemutatnia kell; talán nem túlterheltetés, ha ez alkalommal a bérlő vagy albérlő által, a háztartásához tartozó személyekről kiállított többi lapokat is aláírja és bemutatja ; miben részemről mégis némi ellenőrzést, s az adatok helyessége és teljessége iránti biztosítékot találok. A mi már a bérlő háztartásához tartozó azon személyeket II.leti, kiknek be- vagy kiköltözése, befogadása vagy elbocsátása, nem a bérlő be- vagy kiköltözködésével egyidejűleg, hanem külön történik: azok bejelentése nem a háztu ajdonost vagy helyettesét, hanem a §. 2. pontja szerint, magát a bérlőt terheli. A §. 3. pontja az intézetek igazgatói vagy elöljárói bejelentési kötelezettségét állapítja meg azon egyénekre nézve, kik az intézetbe felvétettek, mint például : ápoltak, növendékek, betegek. Hogy maguk az intézeti igazgatók vagy felügyelők, valamint a háztartásukhoz tartozó személyek szintén bejelentendők, és pedig a §-nak nem 3. de 1-ső és SÜ-ik pontja alapján; azt bár magától értetik, jónak láttam a 4. §-ban — inkább csak figyelmeztetésül és felmerülhető kételyek elhárítása végett — kimondani, s ezen figyelmeztetést a §. 4., 5., 6. és 7. pontjai szerint bejelentésre kötelezettekre is kiterjeszteni. Ezekkel kapcsolatban az 5. §. a fővárosi statistikai hivatalnak kötelességévé teszi, hogy a főváros területén előforduló születések és halálozásokról a bejelentési hivatalba hetenkint névszerinti kimutatást küldjön. Nem szükséges indokolni, hogy a bejelentési hivatalnak a születésekről és halálozásokról tudomással kell birnia. Miután azonban a statistikai hivatal az ezekre vonatkozó adatokat rendesen és pontosan kapja és feldolgozza, nem látszott szükségesnek, hogy e mellett a bejelentési hivatalba is küldessenek az adatok, elég levén, ha azt a statistikai hivatal hetenként teszi. A 6., 7. és 8. §-ok megjelölik a helyet, hol a bejelentés eszközlendŐ, megállapitják a bejelentés eszközeit, s ezeknek, nevezetesen a bejelentési lapoknak ki által eszközlendŐ kitöltését és aláírását. A bejelentési lapokat a háztartás feje állítja ki és irja alá, de ha a kiállító bérlő vagy albérlő, a háztulajdonos vagy megbizottja is aláírja. A 9. §. nem szorul bővebb indokolásra. A 10. §. a bejelentések idejét határozza meg. A tulajdonos vagy bérlő részéről, ha a lak változtatás évnegyedkor történik, midőn a költözés az előzőnek pár napi bennmaradása, a költözések tömegessége vagy más akadály miatt, rendszerint több napokig tart, de a bejelentési hivatal közegei bejelentésekkel különben is túlhalmozva lesznek: a bejelentések 8 nap alatt történhetnének. A bejelentések határideje minden más esetben 24 óra, kivéve a vendégfogadók, szállodák és szállók vendégeiről szóló bejelentéseket, melyek, ha rendeletII.eg kívántatik — minek szükségét az élet fogja elhatározni — névjegyzékII.eg naponta kétszer is teljesitendők.
