Főrendiházi irományok, 1878. II. kötet • 47-97. sz.
Irományszámok - 1878-68
LXVIII. SZÁM. 167 Cepelica et de-la, rejoint, par la ligne la plus courte, les hauteurs qui bordent la Trebinjcica. II. se dirige ensuite vers PII.atova, laissant ce vII.lage au Monténégro, puis continue par les hauteurs dans la direction nord ? en se maintenant, autant que possible, à une distance de 6 kII.omètres de la route BII.ek — Korito — Gacko, jusqu'au col situé entre la Somina-Planina et le mont CurII.ó, d'où II. se dirige à l'est par Vratkovici, laissant ce vII.lage à l'Herzégovine, jusqu'au mont Orline. A partir de ce point, la frontière — laissant Ravno au Monténégro — s'avance directement par le nord-nord-est en traversant les sommets du LeberSnik et du Volujak, puis descend par la ligne la plus courte sur la Piva, quelle traverse, et rejoint la Tara en passant entre Orkvica et Nedvina. De ce point, elle remonte la Tara jusqu'à Mojkovac d'où elle suit la crête du contrefort jusqu'à Sièkojezero. A partir de cette localité, elle se confond avec l'ancienne frontière jusqu'au vII.lage de Sekulare. De là, la nouvelle frontière se dirige par les crêtes de la Mokra Planina, de vII.lage de Mokra restant au Monténégro, puis elle gagne le point 2166 de la carte de l'état major autrichien en suivant la chaîne principale et la ligne du partage des eaux, entre le Lim d'un côté, et le Drin, ainsi que la Cievna (Zem) de l'autre. Elle se confond ensuite avec les limites actuelles entre la tribu des Kuöi-Drekaloviei d'un côté, et la Kucka-Krajna ainsi que les tribus des Klementi et Grudi de l'autre, jusqu'à la plaine de Podgorica, d'où elle se dirige sur Plavnica, laissant à l'Albanie les tribus des Klementi, Grudi et Hoti. De là, la nouvelle frontière traverse le lac prés de l'îlot de Gorica-Topal et, à partir de Gorica-Topal, elle atteint directement les sommets de la crête, d'où elle suit la ligne du partage des eaux entre Megured et Kalimed, laissant Mrkovic au Monténégro et rejoignant la Mer Adriatique a V. Kruei. Au Nord-Ouest le tracé sera formé par une ligne passant de la côte entre les vII.lages Susana et Zubci et aboutissant à la pointe extrême SudEst de la frontière actuelle du Monténégro sur la Vrsuta-Planina. szik; onnan a legrövidebb vonalon eléri a Trebinjcicza partját szegélyző magaslatokat. Ezután irányt vesz PII.atova felé, mely falu Montenegrónál marad, s innen a magaslatokon északi irányban megy tovább, ugy hogy a mennyire lehetséges, a BII.ek-Lorito-Gacko-i úttól hat kII.ométernyi távolságban tartja magát egész a Somine-Planina és a CurII.o-hegy közt fekvő hegyszorosig, honnét keletre Vratkoviéin át, a falut Herczegovinának hagyva, egész az Orline hegyig halad. E ponttól indulva a határ — Ravnot Montenegrónál hagyva — egyenest észak-északkelet felé irányul a Lebersnik és Volujak hegycsúcsokon keresztül, azután a legrövidebb vonalon a Piváig száll le, melyen átmegy és Crkvica és Nedvina közt áthatolva, eléri a Tarát. E ponttól a Tara mentében fölfelé haladva egész Mojkovaczig ér, honnan az elô'hegy gerinczét követi Siskojezero-ig. E helységtől kezdve összeesik a régi határral egész Sekulare helységig. Onnan az új határ, a Mokra-Planina gerinczein halad, Mokra falu Montenegrónál maradván, s igy eléri az osztrák táborkar térképén 2166-al jelzett pontot, miután a föhegylánczot és a vízválasztó vonalt egyfelől a Lim, másfelől a Drin és a Cierna (Zem) között követte. Ezután összeesik az eddigi határral egyrészt a Kuői-Drekalovici törzs területe, másrészt a Kueka-Krajna meg a Klementi- és Gruditörzsek földje közt egész a podgoriczai síkságig, honnét a Plavnica helység felé fordul, meghagyva Albániának a Klementi-, Grudi- és Hoti-tÖrzsöket. Innét az új határ átkel a tavon a GoricaTopal kis sziget közelében, és Gorica-Topaltól kezdve egyenest eléri a hegygerincz csúcsait, s onnét követi Megured és Kalimed közt a vízválasztó vonalt, MrkoviC-ot Montenegrónál hagyva, s végre eléri az adriai tengert V.-Krucinál. Észak-nyugaton a határ egy vonal által képeztetik, mely a Susana és Zubci falvak közt a tengerparttól kiindulva, Montenegró mostani határának legvégső délkeleti pontján a Vrsuta Planinán végződik.
