Főrendiházi irományok, 1875. X. kötet • 350-389. sz.
Irományszámok - 1875-352
CCCLIL SZÁM. 9 zett építményeken az árviz által okozott károkat helyreállítani, és a balparton a Rudolf-rakpart és Margit-hid között lévő támfalakat, valamint a kopaszi párhuzam-művet 267* lábra felemelni. Ezen építkezések közül, akkor csupán a kopaszi párhuzam-mű felemelésének megkezdésére kértem 200,000 frtot, sőt később, midőn láttam, hogy a munka lassan halad előre, e kérelmet is visszavontam, s elégnek tartottam, hogy e czélra 1874-re 400,000 frt megszavaztatott. Az év folytán, tekintve a folyton kedvező vízállásokat, mely körülményben rejlett előnyös helyzetet kellőkép ki nem használni, szerintem pótolhatlan mulasztás lett volna, nemcsak a kopaszi párhuzam-mű, hanem a többi pótmunkák is, melyek összesen 540,000 frttal vannak előirányozva, legnagyobbrészt elkészültek és a megszavazott 400,000 frton fölül még 139,000 frt lesz kifizetendő. c) Sürgős kotrásnak szüksége állott be továbbá legújabban a szabályozási vonal és a soroksári Dunaágat elzáró zsilipes töltés közt létesitett kikötőnek bejáratánál, valamint több sekély pontján. A kikötőbe ugyanis a hajók, a bejáratnál képződött iszaplerakodások folytán be nem mehetvén, ezen bajon annál sügŐsebben kellett kotrás által segitenem, minthogy a pénzügyi tárcza kezelése alatt álló újpesti kikötő nagymérvű eliszapolása miatt netán attól lehetett tartani, hogy a Budapesten telelni szándékozó hajók az újpesti kikötőben elhelyezhetők nem lesznek. A soroksári kikötő kikotrása 11,000 frtba került, mely összeget annál inkább kérem engedélyezni, mert Budapesten a hajók számára alkalmas telelő helyről gondoskodni okvetlenül kell, és mert mindkét kikötőnek együttes kezelése iránt már is érintkeztem pénzügyminister társammal, mi által az eddig tapasztalt visszás állapotok is meg fognak szűnni. A budapesti Duna-rész szabályozására tehát, melynek mielőbbi sikeres befejezése a fővárosnak vizveszélytől való megmentése tekintetéből élénken óhajtandó, összesen 160,000 frtnyi póthitel válik szükségessé, és mivel a t. képviselőház irományai közt múlt 1876. évi 256. sz. a. előforduló jelentésem idevágó pontjában a fővárosi Duna-szabályozásra eredetileg szánt hitellel szemben megejtett számítás szerint, ha az 1875. év végéig tényleg tett kiadásokat és az 1876. évi hitelt tekintjük, akkor még 1.029,551 frt 28 kr. állott rendelkezésre, és ha tekintjük, hogy * 1876-ban nemcsak a megszavazott 606,000 frtnyi hitel ruháztatott be, hanem az 1876. évi zárszámadás szerint még ezenfelül 58,354 frt 82 kr. adatott ki, és ha végül veszszük, hogy az 1877-ik évi 400,000 frtnyi adomány terhére az említettek szerint már 509,949 frt 22 kr. utalványoztatott, kitűnik, hogy a most igényelt póthitel, az eredeti hitelösszegen túlmenő igényt képez, mire nézve azonban az 1876. évi XLV. és XLVI. tövényczikkek alapjául szolgált jelentéseim, valamint az 1878. évi előirányzatom indokolásául tett előterjesztésem tartalmára bátorkodom hivatkozni. A 3-ik ponthoz. Dunai védművekre az 1876. évi XLVI. i-czikk XVII. fejezet 5. czímének 4. a) rovata alatt a horvát-járfalusi határban szükséges szabályozásra 20,000 frt szavaztatott meg. E védmü, mint az 1877. évi előirányzathoz készitett jelentésemből méltóztatik látni, hajózás- és mederszabályozás szempontjából sürgősen szükséges és az erre vonatkozó műszaki dolgozat szerinti 63,000 forintnyi főösszeg két vagy több évre tervesztetett felosztatni, mihez képest 1878-ra 36,000 frtot voltam bátor kérni, de a Duna-folyam ezen kanyarában megindított partvédelmi munkákra eddig tényleg 19,122 frt 25 kr. fordíttatván, és az 1877. év végéig térjedőleg végrehajtott munkák költségeinek kiegyenlítésére a legújabb adatok szerint még 4,811 frt 42 kr. szükségeltetvén, a kitűzött czél sikeresitésére szükségeltetik még 3,933 frt 67 kr., vagyis kerekszámban 4,000 frt, mivel a laza talajból álló partokat a viz már annyira megtámadta, hogy azon esetben, ha a védmtí megfelelő folytatása rögtön lehetővé nem tétetik, csak nagy költséggel elhárítható új partomlásokon felül attól kell tartani, hogy a Duna egyik régi ágába törvén, a főág még inkább elfajul, árviz esetén pedig Oroszvár község is el fogna öntetni. FŐRENDI IROMÁNYOK. X. 1875/8. 2
