Főrendiházi irományok, 1875. VII. kötet • 321-322. sz.
Irományszámok - 1875-321m
84 CCCXXI. SZÁM, beszedett foglalót hozzá juttatta, ezek számára úgynevezett biztosító leveleket küldött, melyek H. által kézbesittettek is. Ezen biztosító levelek nyugták a lefizetett foglalóról, és határozatokat foglalnak magukban az elindulás ideje, a lefizetendő egész átkelési díj, valamint az átszállítás bővebb feltételei iránt is. Továbbá megállapittatott az is: hogy L. vádlott társának H. kereskedőnek vallomása szerint ezzel hasonló módon járt el." Ennek folytán az első bírósági ítélet azt vélte, hogy bátran ki lehet mondani : miszerint a folyamodó és a kivándorlók közti szerződések megkötése csak a biztosító leveleknek részökre lett kiszolgáltatása által, tehát Poroszországban jött létre. Ehhez hozzá járult a felebbviteli bíró annak megfontolása folytán, „hogy azon bebizonyíttatni kívánt tény: miszerint az utazóknak Hamburgban való megérkeztükkor köttetett csak meg tulajdonképen a szállítási szerződés, lényegtelen, mert a kötpénznek a kivándorlók részéről való lefizetése által egyrészt, és a folyamodó által aláirt biztosító leveleknek, melyekben ez a kivándorlók elszállítására nézve bizonyos kötelezettségeket vállalt el, ezek részére történt kiszolgáltatása által másrészt, kétségkívül egy szerződési viszony állapíttatott meg, melynek czélja a kivándorlóknak Németországon kivüli tartományokba való szállítása volt; s ennélfogva, miután a törvény egyebet nem követel, az nem döntő: vájjon abban a személyeknek és dolgoknak idegen országokba való szállítása iránti szerződés minden pontjai benn foglaltatnak-e vagy későbbi megegyezésnek tartattak-e fenn?" Ezen indokolás mindenképen alapos. Az úgynevezett biztosító levelek folyamodó által vannak aláírva, a ki, miután azok — mint meg van állapítva — az illető kivándorlók által átvétettek, az átalános Landrecht-nek (1. rész 5. czím 116. s köv. §§.) a közönséges magánjognál szigorúbb szabályai szerint sem léphet vissza többé az ekként teljes erőre emelkedett szerződéstől. De a kötlevél által kötelezte magát arra, hogy az illető kivándorlókat Braziliába, tehát Németországon kivüli tartományba szállítja; minélfogva bekövetkezett az, a mit az 1853. évi május 7-iki törvény 1. §-a kivan. Ép oly kétségtelen, hogy a kérdésben levő szerződés Poroszországban lett teljes erejűvé, mert folyamodó azt Hamburgból az illető közvetítőknek Poroszországba küldte át a kivándorlók részére leendő kézbesítés végett, a mi meg is történt. E tekintetben nem is szükséges arra utalni, hogy a puszta levelezésnél is azon hely, a melyen a döntő levél az érdeklettek tudomására jő, e tett helyének tekintendő, mert a fenforgó esetekben — a mint meg van állapítva — folyamodó valamennyi biztosító levelet harmadik személy által Poroszországban porosz alattvalóknak kézbesittette, tehát ezen közvetítő személyeket pusztán eszközül használta; és ennélfogva átalános büntető jogi elvek szerint tettesnek tekintendő, mintha ő maga személyesen Poroszországban követte volna el a büntetésre méltó döntő cselekményt. Mihez képest a semmiségi panaszban idézett praejudicatumok, a melyekben különben más ténykörülmények és jogi kérdések is forogtak fenn, mint jelenleg, nem bírnak fontossággal. Szintoly elhibázott a 2. alatti kifogás. Mert az itt irányul szolgáló 1853-ik évi május 7-ki törvény az északnémet szövetség alkotmánya által lényeges változást nem szenvedett. Igaz, hogy annak a közös indigenatust megállapító 3. czikke azt rendeli: hogy minden szövetségi államnak polgára minden más szövetségi államban olyan elbánásban részesül, mint a belföldi, és éhez képest iparüzletre is jogosult, de csak ugyanazon feltételek alatt, mint az illető államnak saját honosai. Azonfelül az északnémet szövetségi alkotmány 4. czikkében a Németországon kivüli tartományokba való kivándorlás iránti határozatok fentartattak, ugy, hogy az addig e tekintetben minden egyes szövetségi államban hatályban lévő szabványok fenmaradtak. Kitűnik ez különösen az 1869. évi június 21-én kelt északnémet iparrendtartás 6. §-ából, melyben kivan mondva, hogy ez nem terjed ki a kivándorlási vállalkozók és ügynökök iparüzletére.
