Főrendiházi irományok, 1875. VII. kötet • 321-322. sz.

Irományszámok - 1875-321m

te CCCXXI. SZÁM. oly egyéneknél, a kik sínlő, nyomorult testtel bocsájtattak el és jobb külviszonyok között aránylag rövid idő alatt egészségüket és erejüket oly mértékben visszanyerték, a milyenben fogságuk egész ideje alatt még csak megközelítőleg sem birtak. De mentül inkább romlott és hanyatlott a test és lélek a hosszú fogság alatt, annál csekélyebb a kilátás arra, hogy a fegyencz, kiszabadulása után, még a legkedvezőbb viszonyok között is, szilárd egészségnek örvendhessen. Jelenleg 91 személy van az intézetben, a kik 10 és több éo óta (egész 25 évig) szakadatlanul büntetést szenvednek. Ezek közül hozzávetőleg itélve, testileg és szellemileg beteges és sínlő, vagy egészen beteg a fele, a másik fele ép. Azok közül, a kik 10 egész 15 évig ülnek, a nagyobb rész, azok közül pedig, a kik több mint 15 év óta bűnhődnek, a kisebb rész egészséges. Elmebeteg, vagy kétséges lelki állapotban van nyolcz. Az egész kérdés megbirálásánál nagy figyelmet érdemel azon körülmény, hogy ezen 91 fegyencz közül azok, a kik daczára fogságuk hosszú tartamának, egészségesek és erősek maradtak, legnagyobb részben úgynevezett bizalmi állásokban voltak alkalmazva ; ezek tehát a többiekkel szemben mintegy kiváltságos állást foglaltak el, a mennyiben éltük minden tekintetben (foglalkozás, életmód, változatosság és még az ellátás stb. tekintetében is) megközeliti az intézeten kivüii önálló életet s ennélfogva megközeliti azon állapotot, melyben a foglyok az irhoni rendszer szerinti úgynevezett középintézetekben vannak. Ugyanoly szempontokból — mint az egészségügyi kérdésnél — kell a következő negyedik és ötödik kérdés megfejtésénél is kiindulni. IV. Elegendőnek tartja-e ön a 10 évi fegyházbüntetést mint maximumot arra, hogy az időleges büntetés czélja eléressék ? V, Véli-e Ön, hogy ezen időtartamnak túlhaladása vagy a) semmit sem használ, vagy inkább még b) árt, a mennyiben az által a megelőző büntetési idö által elért eredmények részben veszendőbe mennek, vagy csorbát szenvednek ? Itt is különböző lesz a felelet a bűntettesek kategóriájának és a büntetés végrehajtása módjának különbözősége szerint. Ugyanazon befolyások, melyek a fogság első éveiben a fegyenczek egészségét és életét veszélyeztetik, rendszerint ellenkező hatást gyakorolnak az ember erkölcsi lényére, a mennyiben a javulást és benső átváltozást tetemesen elősegítik; ugyanis gondolkozóba ejtik a fegyenczet saját személye iránt, üdvös bűnbánatra indítják, fogékonynyá teszik a fegyintézeti tisztviselők és lelkészek intései és oktatásai irányában és átalában azon eszközök behatásának felvételére, melyek a megesett emberek nevelése és javítása czéljából egy észszerű s valódilag humán fegyintézeti igazgatás rendelkezésére állanak. Ekként érlelődnek a jövő számára a jónak felismerése, a jobb elhatározás és a jó szándékok. A fegyelem által a fogoly rendes életre, rendes tevékenységre szorittatik, a mi elvégre szokássá válik — és ez egy nagy nyeremény, melyet a fogoly kiszabadulásakor magával visz. Nem akarom itt ismételni azt, a mit azon nagy előnyöket illetőleg, melyeket a büntetés ezen stádiumában a zárkafogság minden más fogságnemek felett nyújt, számtalanszor és jogosan emeltek ki: e czélra a zárkafogság nélkülözhetlen és semmi által nem pótolható, De mindaz, a mi átalában ez utón a fogoly javitása tekintetében elérhető, rendszerint már néhány év alatt el fog éretni, a mi öt vagy még tíz év alatt él nem éretett, az bizonyaiba későbben sem fog eléretni, így vélekedik valamennyi tapasztalt tisztviselője ezen fegyintézetnek. Ha már most egy bizonyos idő alatt az, a mi elérhető, eléretett, tagadhatlan, hogy a fogság szerfölötti meghosszabbításában nagy veszély rejlik arra nézve, hogy a létrehozott eredmény részben, vagy egészben ismét veszendőbe megyén. A fegyházbani függő élet sok évi megszokása, a mely, mint elébb kimutatám, a testi épségre nézve némi előnyöket nyújt, itt a legnagyobb mérvben káros lehet : az első időben nyert üdvös lelki benyomások idővel mindinkább vesztik erejüket és veszedelmes