Főrendiházi irományok, 1875. VII. kötet • 321-322. sz.

Irományszámok - 1875-321m

222 CCCXXI. SZÁM. különös czél, mint lényeges lételeme az emiitett nemű lopás büntetendő voltának, külön éshatározottan ki volt teendő. Ezen tényező által delimitáltatik a használati lopás, mint büntetendő cselekmény, a használat végetti jogtalan elvétel mindazon eseteitől, melyek, habár minden egyéb* ismérvekre nézve megegyeznek amazzal és átalános szempontból a tettes előnye végett követtettek is el ; de mert a czél tekintetében különböznek, ez okból büntetendő cselekményt a törvényjavaslat szerint nem képeznek. Vitázni lehet a fölött: vájjon a furtum usus büntetendő-e? Ez egyébiránt későbbi indokolásunk tárgyát képezi; de ennek oly kiterjesztése, hogy körébe azon ideiglenes jogtalan használat végetti elvételek is befoglaltassanak, melyek véghezvitelénél a tettes előtt vagyoni haszom egyátalán nem lebegett": igazságtalanságra, túlszigorra és gyülöletességre vezetne. A józan közérzület soha sem tekinthetné lopásnak azt, ha valaki barátjának pálczáját — habár ennek akarata ellen magával viszi, hogy azt csupán egy séta alkalmával használja; nem tekinthetné büntetés alá eső lopásnak, ha valaki másnak látcsövét a nélkül, hogy a tulajdonos, beegyezését birná, a színházba magával viszi, azon czélból, hogy azt egy előadás alkalmával használja; valamint soha sem barátkoznék meg a közönség azon törvénynyel, mely mint tolvajt büntetné azon egyént, ki másnak könyvét — visszahozatali szándékkal, csupán elolvasás végett viszi magával. Ellenben nem tekinthetné bűntelen cselekménynek azon esetet, midőn valaki távol levő szomszédjának lovait elhajtja és azokkal saját földjét felszántja, vagy azokkal fizetés mellett fuvaroz. Nem lehet mondani, hogy a könyv jogtalan elvivője, hogy a pálcza, a látcső jogtalan használója jogosulatlan cselekményeik által nem czéloztak volna bizonyos előnyt elérni ; de ezen előny — nem képezvén vagyoni hasznot : ezen cselekvények a 322. §-nak határozott intézkedése által a büntetendő lopás fogalma alól kivétettek. A. fentebbiek által iparkodtunk kellően megvilágítani azon álláspontot, melyet a törvényjavaslat a lopás intentionalis constitutiv elemei tekintetében elfoglal, s ezzel kapcsolatban az animus lucri viszontagságos kérdését főbb árnyalataiban taglalva: feladatunknak tartottuk a törvényjavaslat rendelkezését — az emiitett elem kettős értelme szempontjából indokolni. Nézetünk az : hogy az állag ellopásánál a delictum fogalmának a vagyoni haszon általi meghatározása igen szűk és igy igen veszélyes lett volna ; mig ellenkezőleg a használat végetti elvételnél a büntetendő cselekmény kiterjesztése mindazon esetekre — melyekben ez bármely előny szerzése vagy vágy kielégitése végett jő létre, az által lenne veszélyes, mert fölötte tág. — Amott tehát az átalános előny: itt pedig csakis a vagyoni haszon állapíttathatott meg a büntetendő lopás benső tényezőjének •— psychicai létélemének. A lopás külső, vagyis anyagi constitutiv elemei. A lopás eszményi objectuma: a vagyonjog, közelebbről pedig: a birtokjog. A tolvaj ugyanis vagyoni jogában sérti meg azon személyt, a ki ellen cselekménye irányul, s a kinek vagyoni uralmából — birtokából valamely tárgyat kihelyez, mely tárgy a tett előtt, a megsértettnek uralma alatt állott. A mint tehát a lopás eszményi objectumát a vagyonjog képezi: ugy nem képezheti annak reális objectumát egyéb, mint az, a mi a vagyonjognak tárgya, ez pedig — az átalános értelemben vett tárgytól való megkülönböztetés végett, a polgári jogban: dolognak neveztetik. Mindazonáltal nem minden, a mi dolog a polgári jog értelmében, lehet tárgya a lopásnak : mert a büntető törvény; szempontjából szükséges, hogy a szónak hordereje, a lopást illetőleg korlátoztassék. A lopás által megtámadható objectum, nem mindennemű dolog; ámbár másrészről ezen bűntett tárgyát nem képezheti más: mint csakis valamely dolog, res, Sache, chose, cősa. A tétel akként áll: hogy lopás csakis testtel bird és ingó dolognak elvétele által kivettethetik el.