Főrendiházi irományok, 1875. VII. kötet • 321-322. sz.

Irományszámok - 1875-321m

CCCXXI. SZÁM. 223 Az 1843-ik évi büntető törvénykönyvtervezet sehol sem használja ezen szót „dolog": tianem majd „vagyont", majd „értéket" emlit. E kifejezések nem tüzetesek; sem a vagyon, sem az férték nem egyértelmű a dologgal. Latin szövegű régi törvényeinkben a „res" számtalan helyen fordul elff: Trip. Prol. 2. 3. §. II. rész. 55. ez. Szent István II. Decr. 5. Szent László II. Decr. 5. 1647: 78. t.-cz. 6. §. 1647: 126. t.-cz. 1715: 28. t.-cz. 15. §. sat. Ámbár más részről, különösen az ingatlanokra vonatkozólag, több helyütt „bona" vagy possessiones" használtatik. Polgári jogunk tudósai k'ôzt Kelemen — a ki a Corpus jurisban szétszórt rendelkezéseket első foglalta rendszerbe : a magyar magánjog egész anyagát két főrészre osztotta, melynek egyike; De personis, másika: De Rebus szól — a „res" fogalmát ekként határozza meg: „Nomine Rei universim venit omne Ens a personis distinetum, quod nobis usum praestare potest, et hoc ampliori sensu etiam facta sub se «omprehendit. Signiíicatu verő pressiore notât solum ea quae illius sunt naturae, ut in bonis esset possint, exelusis nempe non personis modo, verum omnibus quoque earum factis." Látjuk ebből, hogy a jognak — a személyen kívüli tárgyai, a római jog felosztása nyomán egy általános rendszer irányzata szerint: dolgoknak neveztettek; sőt további fejlődésében a rendszernek: megkülönböztetve találjuk azon dolgokat, melyek „in bonis esse possunt" azoktól, melyek a személyek cselekményeiben állanak. Mellesleg megemlitjtik, hogy itt is, — mint egyátalán Kelemen kitűnő munkájának egész terjedelmén félreismerhetlenül mutatkozik az átalános jogtudománynak szerzőnk korában elfoglalt álláspontja, s különösen a res definitiójában, az 1811-ben hatályba lépett ausztriai polgári törvénykönyv 386. §-ának befolyása. Minthogy tehát ugy hazai törvényeink, valamint jogtudományunk a „dolog" fogalmát ismerték, s ennek latin kifejezését alkalmazták is : nem vélünk csalódni azon nézetünkben, hogy az 1843-ik évi javaslatunk valószínűleg csak azért kerülte e szóhasználatát, mert ezzel — nyelvünkben & „munka" is megjelöltetik, mely körülmény annak a res értelmében való használata ellen bizonyos idegenkedést szült. Ezen idegenkedést Frank tanár n

A közigazság Magyarhonban" czímű munkájában sem volt képes leküzdeni. A jelen javaslat készitŐi kénytelenek voltak mellőzni ezen idegenkedést ; a kérdéses szót — azon jelentőségében, melylyel az a jogtudományban bir, nem nélkülözhetjük sem polgári, sem büntető jogunkban, s ha az ictegenkedés némi nyoma a jelen javaslat XXXVI. fejezetének czímfeliratában is mutatkozik még : ez ha fenn is tartatnék, tekintve a 392. §. szövegét, minden jelentőség nélküli marad, azon fölül pedig előreláthatólag nem fogna elleneztetni egyrészről sem, ha az emiitett czímfelirat következetesség szempontjából egy másikkal helyettesittetik, vagy a fejezet ezen czímet nyerné: ^Idegen dolog megrongálása." A dolog — a 322. §-ban azon szűkebb értelemben vétetik, melyben Kelemen szerint „in bonis esse possint" s tüzetesebb megjelölés szerint azon értelemben, melyben e szó alatt, Unger helyes meghatározása szerint: n

a természetnek testtél bir•ó, különvált, és emberi uralomnak alávet* .hetö darabjai értetnek." Ez a dolognak legszűkebb, vagyis tulajdonképeni értelemben vett jelentménye. „Sache im engsten eigentlichen Sinn." Ezen értelem szerint nem értetnek a dolog alatt a kötelmi jognak tárgyai, vagyis ki vannak zárva fogalmából : a jogok. De a 322. §. még tovább korlátozza, nem ugyan a dolog fogalmát is abstracto: hanem a dolgot mint a lopás anyagi elemét; mert mint az emiitett szakasz szövege mutatja: a lopás bűntette, illetőleg vétsége nem követtethetik el bármely dolognak, sőt nem mindennemű, akár legszorosabb értelemben vett dolognak jogellenes elvétele által, hanem szükséges: hogy az azonfelül, hogy a legszorosabb értelemben vett dolog eathegoriájáha tartozzék, még ingó is legyen. Ingatlanok nem lopatnak : hanem bitoroltatnak, lopás — csak ingó vagyon elvétele által követtethetik el. A fennebbiekből következik, hogy a lopás bűntettének konstitutiv elemeiből ki vannak zárva. 1. a jogok;