Főrendiházi irományok, 1875. VII. kötet • 321-322. sz.

Irományszámok - 1875-321m

CCCXXI. SZÁM. £03 .tetni. Számolhatni vélnek különösen arra, hogy a „bona fides" s a kötelesség teljesitése körüli törekvés nem fog tőlük megtagadtatni, s némi joggal vélik maguk mellett is igénybe vehetni a törvényjavaslat 81. §-a első felének jótékonyságát. A javaslat szerzői bátorkodnak azt hivők lenni, hogy ha valaminek nem tudását, a mit tudni szükséges, vagy kívánatos lett volna, bebizonyítja is ellenük a birálat; de attól, hogy a nemtudás gondatlanságukból származott volna, s tubájuk az idézett szakasz második alineájának sujtó szabálya alá esnék: fel fogja őket menteni a törvényhozás és a közvélemény méltányos Ítélete. A vagyon elleni bűntettek és vétségek csoportja a XXVI. fejezettől a XXXVII. fejezetig terjed, s ekként tiz fejezetet foglal át. Ezen fejezetek sorrendjét, és intézkedéseinek tárgyait képezik a következő bűntettek és vétségek: A XXVI. fejezet tárgya : a lopás. A XXVII. „ „a rablás és zsarolás. A XXVIII. „ „ a sikkasztás, zártörés és a hűtlen kezelés, A XXIX. „ „ a jogtalan elsajátítás. A XXX. „ n az orgazdaság és a bűnpártolás, A XXXI. „ „ a csalás. , A XXXII. „ „ az okirathamisitás. A XXXIII. „ „az orvosi és községi hamis bizonyítványok kiállítása és használása. Á XXXIV. „ „ a bélyeghamisítás, A XXXV. „ „ a csalárd és vétkes bukás, A XXXVI. „ „ más vagyonának megrongálása. Nem alapnélküli észrevételek tehetők egyes cselekvényeknek e csoportba foglalása ellen, valamint kifogás alá vehető egyes büntetendő cselekményeket illetőleg a sorrend is, melyben azok előfordulnak. Birálat tárgyát képezhetik több helyütt, több cselekménynek ámbár e csoportba —• de külön fejezetekbe foglalása — mint a lopás és a sikkasztás : a mint ellenben más fejezetekre nézve, az összefoglalás eshetik kifogás alá. Kérdésre szolgáltathat alkalmat, hogy oly cselekmény, mely közvetlen tárgyára s tényálladékára a véghezviteli cselekvés fajára nézve vagyon elleni bűntettet képez: miért hagyatott ki egészen ezen csoportból, s miért foglaltatott a bűntettek egészen más csoportjába? a miért a 4?33. §-ban meghatározott bűntettnél mutatkozik, mely a 341. §-ban körülirt cselekménytől csak a tettes személyes minőségében tér el. Indokoltatni fog a javaslat álláspontja ezen netaláni ellenvetések ellen, a mint némely most felemiitett kérdésről már az átalános indokokban is tétetett említés. Egyelőre megemlítjük, bogy a hol a czélszerüség a logica szoros methodikájától eltérést tanácsolt, mint a hamis közokiratoknál, melyek tulajdonképen nem is képeznek vagyon elleni büntettet; ott nem haboztunk a czélszerüség követelményét a szigorú logicai következetesség fölé helyezni, s utalunk a belga javaslat készítőire, kik bizonyára nem érdemelnek a praxis szempontjából megrovást, midőn ugyanezen indok útmutatását követték, s ezt nyilván be is vallották. Azon sokféle büntetendő cselekmények között, melyek a megjelölt tiz fejezetben foglaltatnak: négy külön kathegoria különböztetett meg; e szerint a vagyon elleni bűntettek és vétségek négy külön osztályba soroztatván: ezen sorozat volt első rendben irányadó a fejezetek sorrendének meghatározásánál. A vagyon ellen elkövettethetik bűntett vagy vétség: más vagyonának jogellenes ehétde, 26*