Főrendiházi irományok, 1875. VII. kötet • 321-322. sz.
Irományszámok - 1875-321m
CCCXXI. SZÁM. 195 „ : >7 . . . lakásába vagy azzal 'összefüggő valamely helyiségbe 11 . Mi értetik összefüggő Myiség alatt? Ez sok controversia tárgyát képezte már eddig is, fogja képezni még ezután is; „un appartement, une chambre, ou un logements habités par autrui, ou leurs dependences'"' — mondatik a belga büntető törvénykönyv 439. czikkében, s tudjuk, hogy a controversia a körül, hogy mi a «dependence" nincs elhárítva. Ez az élet és a gyakorlat kérdése, mely alig fog tévedni abban: hogy a concret esetben a lakással összefüggő helyiségnek tekintsen-e valamit vagy sem. XXV. FEJEZET. A tiltott titok felfedezése. A 321. §.-hoz. Azon közhivatalnok, ügyvéd, közjegyző, gyógyszerész, szülésznő, orvos, a kivel ezen hivatalánál állásánál vagy foglalkozásánál fogva valamely család, vagy személy hírnevét veszélyeztető titok, az illető személy vayy családjának valamelyik tagja vagy gyámja, illetőleg gondnokfa által közöltetett, ha ő azt alapos ok nélkül másnak felfedezi : vétséget követ el, s a sértett fél indítványára 3 hónapig terjedhető fogházzal és 1000 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ezen intézkedés kiterjed a fenn megjelölt személyek segédeire is. Nem tartozik a jelen szakasz rendelkezése alá ezen eset, ha a fenn megjelölt személyek a velük közlött titokról, a hatóságókat kötelességükhöz képest értesitik, vagy az által megkérdeztetvén, vagy mint tanuk kihallgattatván, azt a hatóság előtt felfedezik. Bizonyos személyek a közhatóságtól nyert állásuknál fogva birják a családok különös bizalmát, s ezen a közhatóság által nekik tulajdonított jellegre vagy esküjükre való tekintettel közöltetnek velük oly dolgok, oly viszonyok, melyek, ha megbízhatóságuk iránt — a közhatósági tekintélyből származó garantiát nem birnák — nem közöltetnének velők. Különösen figyelmet érdemelnek — a család becsületét érdeklő titkok, melyek büntetendő cselekményre nem vonatkoznak, de melyeknek nyilvánossá tétele által, a család vagy annak valamely tagja jó hirnevét s társadalmi consideratióját veszíthetné el. Az államnak jogában — érdekében áll, a családoknak nyugalmát — a diffamatio ezen neme ellen is oltalmazni. A jelleg, melylyel a 321. §-ban megjelölt személyek birnak, a közhatóságtól származván: az államnak joga van e jelleg viselőitől követelni, hogy állásukkal — a családok nyugalmának megzavarására ne éljenek vissza. A német büntető törvénykönyv a vagyon elleni büntetendő cselekmények között •— a 300. §-ban intézkedik ezen esetekről, de tovább terjeszti a bűnösséget; mert a megjelölt személyek által megsértett mindennemű titkot a 300. §. alatt subsummál. Bindurg igen helyesen kérdezi: mit keres e szakasz a vagyon elleni cselekmények közt 9 Sokkal helyesebb, következetesebb ennél az olasz büntető törvénykönyv tervezete, mely a személyek elleni büntetendő cselekményekről szóló czímben rendelkezik ezen jogsértésről, s a becsület elleni cselekmény szempontja alá helyezi azt. A hivatali titoknak közhivatalnok általi megsértése — különben is más szempont alá kerül, a vagyoni érdeknek oltalma pedig, a mennyiben a titoktartás nem képezi egyátalán valamely közhivatalnoknak hivatali kötelességét: nem állapithat meg büntetendő cselekményt, s különösen nem igazolható : a vagyoni érdekek oltalmára, büntetés súlya alatt titoktartásra kötelezni azokat, kik nincsenek közhivatalban. Kétségtelenül fölötte illetlen dolog, ha az ügyvéd csacskasága veszélyezteti védencze érdekét; ha az — habár csak gondatlanságból elbeszéli, hogy védenczének roncsolt vagyoni állásáról tudomással bir, az ily állítás indokul szolgálhat arra, hogy védenczének hitelezői megrohanják azt keresetekkel, biztosítási kérelmekkel üldözzék — a mi sok esetben a csőd és tönkrejutás kikerülhetlenségére vezethet. De bármennyire illetlen dolog legyen is ez — föltéve, hogy az állítás nem valótlan, s a modor nem becstekíütő : hasztalanul keressük benne a criminalis jelleget. 25* -'.,
