Főrendiházi irományok, 1875. VII. kötet • 321-322. sz.
Irományszámok - 1875-321m
194 CCCXXI. SZÁM. fenyegetéssel vagy hamis kulcsok használása által behatol, a mennyiben súlyosabb büntetés alá eső cselekményt nem követne el : a magán lak megsértésének bűntéttét követi el, és 2 évig terjedhető börtönnel büntetendő'. A magánlak sérthetlensége nem csupán a jogellenes behatolásból származható nagyobb veszélyek miatt, hanem a polgárok nyugalmának, „otthonuk" zavartalanságának biztosítása végett is oltalmazandó. Mennél fejlettebb, műveltebb egy nemzet, annál nagyobb súlyt fektet a polgár lakának sérthetetlenségére. Nem engedhető meg, hogy a család és annak szentélye — az otthon — mások kémkedése tárgyává tétessék, hogy az ott történtek s a házi szokások, a csacskaság fecsegesei, az ellenségeskedés gyűlölködő színezései, vagy az élczelők gúnyora számára kikémleltessenek. Mindenki ura saját lakának, s kivéve az esetet, melyben a törvény megengedi, vagy rendeli a korlátozást: nem köteles megtűrni, hogy abba idegen személy bemenjen vagy abban tartózkodjék. A fontos érdek, mely ezzel összefügg, követeli : hogy a csellel, ravaszsággal való belopódzás valamely lakba bűntettnek minősíttessék és ennek büntetésével büntettessék. Ilynemű belopódzás és tartózkodás különben is rendszerint súlyos bűntettek előkészületi cselekményét képezi. A törvényjavaslat ez okból állapit meg e cselekményre 2 évig terjedő börtönt. A 319. §-hoz. Bűntettet képez és három évig terjedhető börtönnel büntetendő a magán lak megsértése : 1, ha közhivatalnoki minőség színlelése vagy közhatósági rendelet ürügye alatt, 2. ha éjjel, vagy egyidejűleg több személy által, 5. ha fegyveresen hajtatott végre. Az itt felsorolt esetek súlyosabb minősitései a 318. §-ban meghatározott bűntettnek s rendszerint a család ellen forralt igen súlyos bűntettek — rablás, gyilkolás, emberrablás s hasonló merényletek — előzményei. A büntetés fokozása tehát e nagyobb veszélyben találja indokát. A 320. §-hoz. A ki pedig másnak lakásába, vagy az azzal összefüggő, vagy ahhoz tartozó valamely helyiségbe jogos indok nélkül, az abban lakónak, vagy az abban tartózkodónak akarata ellenére bemegy vagy abban benmarad: ezen vétsége miatt 3 hónapig terjedhető elzárással és 100 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A bűnvádi eljárás çsak a sértett fél indítványára indítható meg. Itt az egyszerű, jogtalan behatolás és a jogellenes benmaradás másnak lakában büntettetik. Ezen eset veszély tekintetében nem tartalmaz nyugtalanitó mozzanatot, és a legenyhébb faja a lak megsértésének. Ez okból különbözik oly lényegesen az ezen szakaszban megállapitott büntetés az előbbiektől, melyeknél sokkal enyhébb. Az „elzárás" e szakaszban is elnézésből maradt benn, s fogházra változtatandó. Kérdés merülhet fel, hogy mi értetik „a jogos indok nélküli bemenetel" alatt? Jogos indokot nem csupán azon eset képez, melyben a törvény vagy rendelet — statútum — világosan megengedi a másnak lakába való hatolást : például tűzveszély, vagy nagy sikoltás, jajveszéklés esetében, jogos indokok az emiitett nemüeken kivül is léteznek; egyébiránt nem is a jogos indokok nélküli bemenet egymagában, hanem összefüggésben a következő kitétellel: „a tulajdonos akarata ellenére", tehát a két elem együtt állapítja meg a tényálladékot, ez legtöbbnyire a jogtalan tartózkodásra fog vonatkozni ; vagyis a tilalom elleni benmaradás ; ámbár a tilalom elleni jogtalan bemenet által is megállapíttatik a vétség.
