Főrendiházi irományok, 1875. VII. kötet • 321-322. sz.
Irományszámok - 1875-321m
178 CCCXXL SZÁM. A német birodalmi büntető törvénykönyv — a közveszélyü bűntettek sorában — intézkedik a közegészség elleni cselekményekről ; mig ezek a belga büntető törvénykönyvben : a személyek elleni bűntettek egyik fajának tekintetnek, s az ezen nemű cselekményekről rendelkező VIII. czím utolsó fejezetét képezik. A zürichi büntető törvénykönyv ketté választja a kérdéses cselekményeket, s azokról, melyekről a mi törvényjavaslatunk 304. és 305. §§-ai intézkednek: az élet és testi épség elleni bűntettek közt, a 306. §. első bekezdésében meghatározott cselekményekről pedig 308. §-ban a közveszélyü bűntettek közt intézkedik. A tessini büntető törvénykönyv az ipar és a kereskedelem elleni bűntettekről szóló czímben jelöli meg helyét a közegészség elleni bűntettekről és vétségekről szóló III. fejezetnek; mig végre az olasz javaslat a közérdek elleni reatumokről szőlő czimek és fejezetek során — külön fejezetben — Dei reati contra la sanita publica — veszi fel a kérdéses eseteket. Fölösleges részletesebben taglalni, hogy mely felfogás, s ennek származatában mely osztályozási indok szolgált a különböző beosztások alapjául ? valamint feleslegesnek tartjuk részletesebben elemezni az egyik vagy másik beosztás elleni ellenvetésünket is. Absolut helyesség, mely minden ellenvetést kizárjon, sem erre, sem más kérdésre nézve nem érhető el ; a szóban levő kérdést illetőleg különösen azért sem, mert az ide tartozó cselekmények, különböző viszonyból felfogva, különböző sajátságokat tüntetnek elő, minélfogva nem lehet föltétlenül hibásnak mondani a követett methodusok egyikét sem csupán azért: mert a cselekmények többféle sajátságai közül az egyiket, nem pedig a másikat fogadja el a beosztás caracteristicus indokául. A mi javaslatunk összehasonlitása az imént megjelölt büntető törvénykönyvekkel azt mutatja: hogy ez a közegészség elleni cselekmények jellegének felfogására vonatkozólag azonos a belga és a zürichi büntető törvénykönyvekkel; s hogy e tekintetben beosztási rendszere is ezen törvénykönyvekhez áll legközelebb. A zürichi beosztást illetőleg megjegyezzük, hogy ellenvetésünk csakis a kettéválasztás ellen volt, a mit különösen az átlátszóság gyakorlati czéljának szempontjából kiderülendŐnek tartottuk. Megegyezünk a belga és a zürichi büntető törvénykönyv ide vonatkozó rendszereivel abban, hogy közegészség elleni bűntetteket és vétségeket, a személyek elleni büntetendő cselekményeknek tekintettük, s a belga beosztási rendszertől is csak annyiban tértünk el: hogy a közegészséget mint ugy az élet, valamint a testi épség oltalmát magában foglaló objectumot tekintve, az ezen objectum elleni büntetendő cselekményekről rendelkező fejezetet közvetlenül azok után helyeztük, melyeknek tárgyait az emberi élet és a testi épség elleni bűntettek és vétségek képezik* Az irányadó szempont már maga ezen sorrend által világosságra jut. A jelen törvényjavaslat előkészitői az objectum azonosságán fölül a kérdéses cselekmények közötti rokonságot kiválólag figyelembe veendő tényezőnek tartották, s a sorrendben mindkét szempontot egyaránt akarták határozottan kifejezni és felismerésre juttatni. A benső indokoltságon fölül, mely e mellett szól, a gyakorlat férfiai bizonyára szívesen veendik: ha a közegészség elleni delictumokat tőszomszédságában találják azon bűntetteknek és vétségeknek, melyeknek tárgyát a testi épség megsértése — a violatio corporis et crimen laese sanitatù — képezi. Nem tagadhatjuk egyébiránt, a német beosztás mellett szóló érvek fontosságát sem. E beosztás alapjául főleg két tekintet szolgál : A közveszélyü cselekmények közös caracteristikája az: hogy azok a polgárok határozatlan számát, ezeknek életét, vagy más fontos érdekét illetőleg veszélyeztetik, s a cselekmény elkövetője a qualitative meghatározott bűntett quantitativ terjedelmét elhatárolni képes nem lévén : ezen jellemvonás a közegészség elleni delictumoknál is előfordul. Egy másik tekintet, mely azonban az előbbivel szoros összefüggésben van: a közveszélyü bűntettek dolusdnak állitólagos sajátszerűségében keresendő, mely dolust Krug; dolus genera'
