Főrendiházi irományok, 1875. VII. kötet • 321-322. sz.
Irományszámok - 1875-321m
CCCXXI. SZÁM. 179 Ks-nak nevezi, s mely mások által — s ezek közt Bemer és Wächter által — „dolus indeterminatus eventualis", — vagy egyszerűen „dolus eventualis 11 -nak neveztetik. Azt nem lehet tagadni, hogy a dolus-n&k azon neme, mely a közveszélyü cselekmények szellemi constitutiv elemét képezi : a közegészség elleni bűntetteknél is előfordul, s a kérdés csak az : vájjon kizárólag a közveszélyü bűntettek, — s ha különválasztjuk ezektől a közegészség elleni cselekményeket — azok és êzek specialis sajátságát képezi-e a dolus e neme? Mindkét szempontot megjelöltük, mely a német beosztás alapjául és indokául szolgál, s ámbár az alap helyességét — némi mődositással elismerjük : mindazonáltal nem tartjuk ezt oly fontosnak, mint azt, mely a közegészség elleni bűntettek és vétségeknek, az élet és a testi épség utáni sorozása mellett szól. Egyébiránt a német rendszer mellett felhozott első indok ellenében figyelmet érdemel azon tény : hogy a bűntett által felidézett veszedelemnek a tettes elhatározásakor — beláthatlan terjedelme, nem kizárólagos sajátsága a közveszélyü bűntetteknek; ezen sajátság, eltekintve a felségsértés, a hűtlenség, a hazaárulás, a pénzhamisítás bűntetteitől, melyek eminenter a közérdek ellen intézvék — előfordulhat a gyilkosság esetében is, ha például orsini bombák dobatnak, vagy a Fieschi-féle „pokoli gép" süttetik el a tömeg közé; migmás részről az sem tagadható: hogy nem mindenik közveszélyü bűntettnek képezi sajátságát a veszedelem terjedelmének a cselekmény elhatározásakor a tettes általi beláthatlansága ; mert például a vizén úszó hajónak felgyújtása vagy elsüllyesztésénél — a mi szintén a közveszélyü büntettek közt fordul elő, az okozható — habár nagy veszély terjedelmének valószinü véghatárát, a tettes, a cselekmény elkövetésénél, gondolatában átfoglalhatja. Módositás fér azon másik érvhez is — mely a közveszélyü bűntetteknek az ezeknél előforduló dolus sajátszerűségéből származtatott sajátszerűségét, és ezen dolus által Összetartott egységét illeti: mert ugyanezen dolust találjuk fel a testi épség elleni mindazon cselekményekben is, melyekben az eredmény és a tettes szándéka közt különbség mutatkozik ; sőt a testi épség elleni bűntettek emiitett eseteiben, nemcsak élesen van kifejezve ugyanezen dolus: hanem tulajdonképen — ezen esetek képezték létokát a dolus indirectus-ïiak, a miből azután kifejtettek, és átalakíttattak a dolusnak mindazon külön fajai, ideszámitva a culpa dolo determinata-t is, melyek mint ellentétei a dolus directus-nak vagy a dolus determinatus-nsk a német jogirodalom százados viszályának és vitáinak tárgyát képezik. A dolus minőségéből vont érv tehát inkább szól a mi beosztásunk mellett, mint ellene. A 304. §-hoz. A ki a közfogyasztás tárgyait képező, s elárusitásra vagy szétosztásra rendelt élelmi czikhék közé életveszélyes, vagy az egészségre ártalmas anyagot kever, vagy kevertet \ ugy szintén a ki az ekként meghamisitott élelmi czikkeket elárusitás vagy szétosztás czéljából boltjában vagy más áruhelyen, vagy raktáróban tartja : közegészség elleni vétséget követ el } és 1 évig terjedhető fogházzal, ezen felül 100 frtról 1000 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A szakasz két föltételt állapit meg: 1. a közfogyasztás tárgyát képező és elárusitásra vagy szétosztásra rendelt élelmi czikkek megmérgezését ; 2. a megmérgezett czikkeknek elárusitás vagy szétosztás czéljából az elárusitásra ren4elt helyiségben vagy raktárban tartását. A mint e két elem kimutatja: itt még tettleges elárusitás nem forog fenn, annál kevésbé rontatott még másnak egészsége. A vétség tulajdonképen — mások egészségének meg23*
