Főrendiházi irományok, 1875. VII. kötet • 321-322. sz.
Irományszámok - 1875-321m
174 CCCXXL SZÁM Hisz az egész 296. §-t nem teszi szükségessé más körülmény, mint a szándék, illetőleg a czél különbsége a 267. §-ban meghatározott szándéktól — vagyis czéltól. A cselekmény physical constitutiv eleme — ugyanaz lehet a 267. mint a 296. §§. eseteiben. E caracteristicus különbség; a dolog természete szerint elesik a könnyű testi sértésből és a gondatlanságból származó halál eseteiben ; mindkét esetben a tettes akarata ellenére következett be a gyászos eredmény, s mindkét eset föltételezi: hogy a tettes nem is tartotta valószinünek ezen eredmény bekövetkezését. Miért kellene tehát .— e két esetet egymástól megkülönböztetni? A 279. §. nem mondja azt, hogy gondatlanságból okozott emberölés alatt csupán azon eset értetik: ha a cselekmény, melyből a halál származott, magában véve nem képez jogsértő cselekményt; e cselekmény lehet e szerint testi sértés is ép ugy, mint bármely másnemű tett vagy mulasztás — melynek elkövetésénél másnak halála, mint lehető" eredmény a tettes látkörében volt, vagy abban lennie kellett. így fogva fel a kérdést, s összefüggésbe hozva azt a dolus és culpa tanaival: elenyészik szüksége annak — hogy a könnyű testi sértésből bekövetkező halálos eredmény külön intézkedés — külön és aránytalanul magas büntetés megállapításának tárgyát képezze. Igen is szigorúan büntetendőnek tartjuk az esetet — melyben a halál habár nem czélzott •— de valószínűséggel előrelátott következménye volt a testi sértésnek. Ezen valószínűség a sértésminőségében, eszközeiben, helyében, idejében és a sérültnek személyes viszonyaiban felismerhetőleg reveláltatni fog. Egy sinlődő gyermeknek nevelője, vagy felügyelője általi elzárása téli időn valamely hideg kamrába — ha megölési szándék nem is forgott fenn —- a gyermek elhalása esetében igazolni fogja 296. §. alkalmazását; mert a cselekmény halálos következményének valószínűségét az emiitett körülményből lát; ellenben nem volt valószinü ezen eredmény -^ ha a tettes valakit habár laedendi animo egy gombostűvel megszúrt ; ha valakit kezével arczul ütött, vagy ha könnyű ostorral megvágta, de szerencsétlenségből szemét találván, ez kifutott, s ebből rák képződvén — a szerencsétlen meghalt. Ez utóbbi esetek — törvényjavaslatunk szerint a 279, §. szerint lennének büntetendők. De még az esetben is, ha szükségesnek tartatnék külön intézkedni arra nézve, ha a halál nem a 293. vagy 294. §§-ban körülirt eredményre irányzott testi sértésből származott; még ezen esetben is megkülönböztető a két csoport, s enyhébb büntetés állapítandó meg a most érintett esetre nézve, mint a mely a 296, §-ban inditványoztatott. A franczia és a német büntető törvénykönyv nem tesznek különbséget : de eredménye a franczia és a porosz, valamint az ezelőtti német büntető törvénykönyvek ezen intézkedéseinek, Krug szerint az volt, hogy a bíróságok igen gyakran culposus emberölést statuálnak ott — a hol a törvény szerint a testi sértés által okozott halál súlyos büntetése lenne alkalmazandó. , Az 1870-ik évi ausztriai büntető törvénykönyv tervezetének 201. §-a csak azon esetre minősiti külön bűntetté a halálos testi sértést: ha a tettes a halál előidézését előre láthatta; ellenben azon esetről — melyben ezen eredményt nem láthatta előre, nem intézkedik a törvényjavaslat: ez tehát a következő 202. §-ban tárgyalt culposus emberölés esetei közé soroztatott Mindkét szakaszt könnyebb átlátszóság végett ide iktatjuk. §. 201. Wer den Tod eines Andern durch eine Handlung herbeiführt (§. 194), die er zwar nicht in der Absicht ihn zu tödten, wohl aber mit dem Vorsatze unternimmt, ihn körperlich zu verletzen oder zu misshandeln, oder ihm an seiner Gesundheit zu schaden, begeht, in so ferne er den Zusammenhang zwischen seiner Handlung und dem durch dieselbe herbeigeführten Tode voraussehen konnte, das Verbrechen der tödtlichen Verletzung. Dieses Verbrechen ist, wenn der Schuldige den hiezu erforderlichen Vorsatz in heftiger Gemüthsaufwallung plötzlich gefasst und sogleich ausgeführt hat, und diese Absicht nicht auf eine
