Főrendiházi irományok, 1875. VII. kötet • 321-322. sz.
Irományszámok - 1875-321m
CCCXXI. SZÁM. 173 nősítő hatást tulajdonítani: ezzel a subjectiv elmélet tanát fogadta el. De a mint kiemeltük — a csatlakozás a két theoria valamelyikéhez vagy ennek valamelyik válfajához, nem képezte feladatunkat: ámbár elismerjük — hogy az emiitett intézkedés elhagyása, a subjectivisták — de nem csupán ezek tantételével találkozik. Előre bocsájtva, hogy azon esetről, melyben a halál gondatlanság által okoztatik, már a 279. és 280. §§. rendelkezvén: erről — a 296. §-ban nem lehet szó. A halálnak e szerint oly cselekvés vagy mulasztás által kell okoztatnia — mely se a XVIII, fejezet, s különösen a 279., 280., sem pedig a 296. §. mostani intézkedése alá ne essék. Legyen szabad kérdeznünk; melyik lehet ezen eset? Azon esetben, mely kérdés alatt van — a bekövetkezett halált dolus gyanánt — nem tartjuk a tettes ellen beszámithatónak. Az eredmény mint dolosus — csak azon esetben lehetne a tettes ellen beszámitható : ha az — mint cselekményének bizonyos vagy valószínű eredmény előre láttatott volna, valamint akkor : ha az — ámbár csak mint leliető eredmény láttatott volna előre, de a tettes ezen lehető eredmény előidézését czélozta. ^Das einzige praktische Resultat, welches man aus dem Unterschied zwischen Notwendigkeit und Möglichkeit ableiten kann, ist dies, das der als nothwendig (i. e. wahrscheinlich) voraus gesehene Erfolg dem Thäter zum dolus zuzunehmen ist, wenn er ihn auch nicht bezweckt hat ; der blos als möglich eingesehene nur, wenn er ihn bezweckt hat. u Ezek Krug szavai — a kinél a dolus és culpa körüli nézetek tisztázására többet, és hatályosabbat alig tett még valaki. Azon föltevés — hogy a halál mint eredmény a tettes czélját képezte volna — & priori ki van zárva; tehet ezen eredményt illetőleg, dolusról még az esetben sem lehet szó — ha & könnyű testi sértés eredménye mint lehető következmény, a tettes felismerési körében létezett volna. Ez esetben az eredmény, mint culpa — kétségtelenül beszámitaudó ; de dolosussá Önkény nélkül nem alakitható át, és igy azzá meg sem is állapitható. Nem ingatja meg ezen tétel elvi igazságát, a német büntető törvénykönyvnek ellenkező álláspontja sem; mert e törvénykönyvnek a testi sértésekről szóló része a porosz büntető törvénykönyv felfogásán alapul, mely a következményeket illetőleg — a legszigorúbb nézetnek hódolt. E nézet eléggé van jellemezve Schwarze azon állitásában: „hogy a büntetés az eredmény súlyossága szerint állapítandó meg azon esetben is — ha ezen eredmény valószínűtlen vagy csaknem véletlen lett volnál De bizonyos az is: hogy a porosz törvénykönyv ezen álláspontja a legkitűnőbb férfiak által folytonosan ostrom oltatott, s hogy az — nem ok nélkül tartatik szakitásnak a dolusra nézve megállapított igazságokkal. Ha ehhez hozzá teszszük — hogy Flank nyilatkozata szerint, a német büntető törvénykönyv értelmében — az eredményt illetőleg az sem kívántatik, hogy ez culpa gyanánt legyen beszámitható: úgy hisszük, ez által fel vagyunk mentve annak bővebb igazolásától, hogy miért nem csatlakozunk azon felfogáshoz, — mely a testi sértés következményeit illetőleg, a német büntető törvénykönyv előkészítésénél és elfogadásánál irányul szolgált. De ha az eredmény nem számitható be dolus gyanánt: ezzel távolról sincs mondva: hogy az ne lenne mint culpa beszámitható. A csekély testi sértésből is származhatik halál, s ezen eredmény — ily esetben is befolyást gyakorol a büntetés súlyára. A cselekmény szándékolt, az eredmény azonban a szándékon túlmenő volt; sőt mint valószínű sem lebegett a tettes lelke előtt; de igen is látnia kellett azt mint lehetőséget, s ezen szempontban rejlik beszámításának föltétele, sőt szükségszerűsége. Ezt megengedve — s ez által vezettetik vissza a kérdés elvi szempontjaira s nyeri meg helyzetét a concret alakulás a jog rendszerében — ezt megengedve, nézetünk szerint el van döntve a kérdés: mert ez esetben a könnyű testi sértésből származó halál nem egyéb, mint a •— gondatlanság által okozott halál, mely esetről a 279. és 280. §§. intézkednek; erre vonatkozólag tehát — külön intézkedés szüksége nem forog fenn.
