Főrendiházi irományok, 1875. VII. kötet • 321-322. sz.

Irományszámok - 1875-321m

CCCXXI. SZÁM. 171 Ezen büntetési tételekben — világosan felismerhető az arányosság, s egyiknek megváltoztatása az egész rendszer arányát forgatná fel. Ha például felemeltetnék a 295. §-ban meghatározott, 5 évig terjedhető fegyház : ennek maga után kellene vonnia a 296. §. büntetési tételének hasonló felemelését; vagy pedig a 295. és 296, §§-ban megkülönböztetett — és súlyosságban különböző' cselekményeknek ugyanazon büntetési tétel alá foglalását. Mindkettő helytelen volna. Ha ugyanis a 295. §. büntetési tételének maximuma 10 évig terjedhető fegyházra emeltetnék: ez esetben a 296. §-ban meghatározott — az előbbinél «okkal súlyosabb, mert eredményében, és pedig nem véletlen eredményében sokkal nagyobb szerencsétlenséget okozott bűntett büntetése: 10 — 15 évig terjedhető fegyházra lenne felemelendő, Igen, de ha ez történnék : lehetne-e a szándékos emberölésnek a 267. %-ban megállapított büntetéséül szintén 10 évtől lő évig terjedhető fegyházat meghagyni f lehetne-e, szabad volna-e ezt tenni, tudatával a bűnösség azon rendkívül nagy különbségének — mely a halálnak, mint szándékolt eredménynek, más részről annak, mint nem szándékolt eredménynek okozása közt szembeötlik? Ezt — nem lehetne tenni, s következőleg a 267. §. esetére vagy életfogytig terjedhető fegyházat kellene megállapítani — a mi ismét az ezen szakaszban és a 268. §-ban, a 337. §. utolsó bekezdésében, a 398. §. első bekezdésében, a 404.

? 408. és 416. §§-ban meghatározott cselekmények büntetése közt létező arányt zavarná meg ; vagy átalában fölébb kellene emelni a határozott időhöz kötött fegyházbüntetés tartamát, vagy is halomra dönteni azon nagy sarkelvet, mely a legbehatóbb észleletek alapján — nem csupán humanistieus szempontból, hanem különösen a büntetések relativ czéljainak való megfelelhetés szempontjából fogadtatott el. Ha epedig azt nem akarjuk: akkor nem maradna más hátra, mint követni a német büntető törvénykönyvnek — szerintünk hibás rendszerét : és a btínösségi fokban nagyon különböző két esetre ugyanazon büntetési tételt megállapitani. Egyébiránt nem szabad szem elől téveszteni : hogy az előre elhatározott súlyos testi sértésnek legsúlyosabb eseteiben csaknem mindig concurrálni fog a 314. §. 3. pontjának valamelyik esete, a 295. §-sal; mert a kínzások — a személy letartóztatása, és a kínzó physical hatalmában való tartása nélkül alig képzelhetők. Ez esetben pedig — a 94. §. rendelkezése szerint, nem a 295. §., hanem a 314. §. büntetési tétele lesz alkalmazandó. Ezen eset kivételével — mely a gyilkossággal határos, s ez okból az 5*—10 évi fegyház teljesen igazolt — alig hisszük, hogy lehessen a testi sértés olyan esete, melyben bíráink 10 évi fegyházat mondanának ki — föltéve, hogy ebből nem következett be halál. A belga büntető törvénykönyv büntetései egyátalán szigoruabbak, mint a mi javaslatunkban megállapított büntetések, a mi már abból is kitűnik, mert a belga büntető törvénykönyv szerint —- a határozott időtartamhoz kötött fegyházbüntetés maximuma nem 15 év, mint a mi javaslatunk szerint; hanem 20 év; és mégis azon büntető törvénykönyv 400. czikkének második bekezdése szerint a testi sértés azon esete, melyben a súlyos következmények, az azok előidézésére irányzott praemeditatióval véghezvitt cselekmény által okoztattak, ha halál nem következett be (a mi javaslatunk 295. §-ának esete) : nem fegyházzal, hanem börtönnel — réclusion — büntettetik. E büntetés tartama igen is 5 évtől 10 év; mig a mi javaslatunk 295. §-ában 5 évig terjedhető fegyház lévén rendelve, ennek maximuma csak 7 évi börtönnek felel meg. De ha a belga büntetési tételek — az egész vonalon Ieszállittatnak azon arány szerint, a melyet a határozott időtartamhoz kötött szabadságbüntetésnek 20 évi maximumról 15 évi maximumra leszállítása maga után von: mindenki előtt kétségtelenné lesz — hogy a 295. §. esetére — az átalános leszállítás keresztülvitele mellett — 7 évi börtönbüntetésnél — vagyis az ennek megfelelő 5 évi fegyháznál magasabb büntetés nem lenne megállapítható. Az ausztriai büntető törvénykönyvnek 1867. évi tervezete 235. §-ában 1 évtől 4 évig terjedhető fegyházbüntetést rendelt a súlyos testi sértésnek azon esetére, melyben a 234. §-ban 29*