Főrendiházi irományok, 1875. IV. kötet • 159-239. sz.
Irományszámok - 1875-182
76 CLXXXIT. SZÁM. fentartása biztosítva és czélszerü újjáalakítása lehetővé leend, kötelességemnek tekintendem ezen intézetnek katholikus jellege megóvásával a kor igényeihez képest leendő átalakitása iránt a szükséges intézkedéseket az erdélyi róm. kath. status igazgató tanácsának meghallgatásával megtenni, és arról gondoskodni, hogy az árvaházzal kapcsolatos tanodában a tanítás minden irányban a népoktatási törvény határozatai értelmében eszközöltessék. Mint 1873. évi jelentésemben már előterjesztettem, d. e. Mária Terézia királynő ezen intézetet kath. hitben nevelendő árva- és lelenczgyermekeknek kézműves, iparos polgárokká kiképeztetése végett alapitotta. A nevezett királynő alapító levelének 7—14. pontjaiban elrendeli, bogy ezen intézetbe beadott s legalább a 6. évet betöltött, mindkét nemű gyermekek a kath. vallásban, olvasás, irás, számolásban, fonásban, szövésben s közönséges selyemkendők készítésében oktattassanak. A lányok különösen a finom varrásra, a fiuk a zene-, ének-, katonai gyakorlatok-, mértan- s rajzolásra, a mennyiben ez ácsoknak, asztalosoknak, kőmiveseknek és egyéb közönséges kézműveseknek szükséges, taníttassanak. A gyermekek 15 éves korükig az árvaházban tartandók, de ha elég erősek és munkára alkalmasak, előbb is elbocsáthatók, és a fiuk kézművesekhez, a lányok nemes vagy polgári családokhoz, vagy gyárakba, műhelyekbe, szolgálatba adandók s a kiházasitáskor 50 frt nászajándékban részesitendők. A fiuk vándoréveik leteltével saját üzlet alapítása végett 50 frttal segélyezendők s mint polgár és tulajdonjoggal bírók önkényt (ipso facto) a czéhek tagjaiul tekintendők s azokba felveendők. A 6. évet még be nem töltött, kitett és egyéb gyermekek tekintetében a királynő ugy rendelkezett, hogy azok az árvaházon kívül tápláltassanak s neveltessenek. A d. e. királynő most elősorolt rendelkezésének alapján a növendékeknek a gymnasiumok látogatása eleinte tiltva volt, utóbb, jelesen az 1786. évi február 18-án kelt királyi leirattal a tehetségesebbeknek a nagyszebeni gymnasium látogatása, az előbb létezett korlátozás megszüntetésével megengedtetett. Az intézetnek kezdetben 89, 1779. évben 192, 1780. évben 288, 1860-ban a felvétel felfüggesztése előtt 402, jelenleg azonban az intézeti igazgatónak 1875, évi deczember 18-án 270. szám alatt kelt jelentése szerint csak 121 növendéke van. Ezek közül: 1. Az árvaházon kivül a nagyszebeni ferenczrendi apáczáknál 9 leány neveltetik és 3 külső ápolás alatt tartatik. 2. Az intézetben tartott növendékek közül az intézet elemi iskolájában 23, és a nagyszebeni gymnasiumban 36 neveltetik. 3. Mesterség tanulására kiadattak 44-en. 4. Szabadsággal honn vannak 6-au. Az intézeti növendékek száma tehát az alapítványi járulékok megvonása után majdnem egy negyedére szállott alá, s jelenleg közvetlenül az intézetben csak 59 növendék tartatik. Azonban a létszám fokozatos apasztása daczára is az árvaház évi költségvetése az 1873-ik évtől 6—8000 frtnyi tetemes hiányt mutatott fel, melyet — nehogy az árvák legnagyobb részét világgá kelljen bocsátani — kénytelen voltam a felügyeletem alatt levő alapokból a kincstári javadalmakból annak idején megtérítendő előlegekkel ideiglenesen fedezni. Az 1876-ik évi jóváhagyott költségvetés szerint az árvaház kiadása a fenjelzett megszorított létszámra való tekintettel, 23,999 frttal, bevétele 19,580 frttal és hiánylata 4418 frt 70 krral irányoztatott elő. A kiadásból a növendékek élelmezésére 8249 frt 68 kr. ; ruháztatására 3350 frt 14 kr. ; hivatalnokok és tanítók fizetésére 5494 frt 4 kr. ; nyugdíjakra 1834 frt 16 kr. ; házi szükségletekre (épületek fentartása, adó stb.) 2310 frt esik. Az ezen kiadások fedezésérc szolgáló bevételek legnagyobb részét a magánalapítványok
