Főrendiházi irományok, 1875. IV. kötet • 159-239. sz.
Irományszámok - 1875-209
290 CCIX. SZÁM. Melléklet a 209. számú irományhoz* Ministeri indokok az uzsora-törvények eltörléséről szóló 1868. évi XXXI. t.~czikk pótlásáról szóló törvényjavaslathoz. Az éveken át tartó rósz termés, a pénzválság s az ezek kíséretét képező rendkívüli leszállítása az értékeknek, a hitel nehézsége s csaknem teljes hiánya: midőn rendkívüli mértékben fokozták a pénz-szükséget, egyszersmind kedvező alkalmul szolgáltak az uzsorásoknak arra, hogy a nép szorultságát és tudatlanságát kiaknázva, a legiszonyúbb mértékben gyakorolják átkos üzelmeiket. Az 1868: XXXI. törvényczikk eltörölvén a fenállott uzsora-törvényeket: a kiaknázás éveken át a legnagyobb nyilvánossággal űzetik, s hitel-telekkönyveink számos tanúságát mutatják annak, hogy az illetők az uzsoráskodás erkölcsi aljasságát még csak elrejteni sem tartják szükségesnek. Nem ritkák az esetek, hogy 200 százalékos uzsora-kölcsönök kebeleztetnek he, a 30—50 százalékos kölcsönök pedig igen nagy számmal fordulnak elő. E szomorú jelenségek közt különösen aggasztó azon messze kiható baj, hogy az uzsoráskodás mételye azon társadalmi körökbe is kezd beharapódzni, melyek ettől mindekkoráig távol tartották magukat, a minek okát csak is abban lehet feltalálni, hogy egy sajnos erkölcstelenitő felfogás érvényesiti magát s terjeszti ki hatalmát, mely a becsületesség és törvényszerűség fogalmainak összezavarásával, azt a mi a törvény által nem büntettetik, egyszersmind a becsület fóruma előtt is igazoltnak és a becsületesség szempontjából is megengedettnek tekinti. Mennyiben idézték elő különösen az uzsorás kamatok oly nagymérvű felcsigázását, mint ez felemlittetett, az 1868: XXXI. törvényczikknek egész átalánosságban tartott s megszo* rittatlan rendelkezései ? nem következett volna-e be a baj az esetben is, ha az emiitett törvényczikk épen nem hozatott volna létre, vagy pedig ha az korlátoltabb rendelkezésekre szorítkozott volna? ezt fejtegetni ma fölöslegesnek kell tartanom. Annyit azonban, mint a legilletékesebb férfiak erős meggyőződését, ki lehet fejezni, hogy a mint egyrészről a calamitás nagy arányú elterjedésére több és rendkivüli okok működtek közre, melyeknek megszüntetése vagy csak jelentékeny enyhitése is messze túlhaladja a törvényhozás és a kormány hatalmát: ugy másrészről, az 1868: XXXI. törvényczikk egyszerű eltörlése és az uzsora-törvények helyreállítása sem meg nem szüntetné, sem jelentékenyebben nem enyhítené a súlyos helyzetet ; sőt ellenkezőleg tartani lehetne attól, hogy az uzsora megszüntetésére irányzott törvény czélját nemcsak eltévesztené, hanem közvetett hatásában az uzsorát még inkább növelné.
