Főrendiházi irományok, 1875. IV. kötet • 159-239. sz.
Irományszámok - 1875-185
CLXXXV. SZÁM. iâi A vonalok közül pedig ugyanazon időben csakis a nagyvárad-kolozsvári vonal volt forgalomban. Az igazgató-tanács a rendelkezésre álló tökét az épitésre még megkívántató összeggel egybehasonlitván, a ministeri umbo z 1871. június 6-án benyújtott felterjesztésében az épités teljes befejezésére megkivántató töke hiányát előbb 8 millió forintban, egy későbbi beadványában már 13 millió forintban állapítja meg, az épitési tőke ez aránytalanul nagy leapadását a párisi szerződésből a társulatra háramlott hátrányok mellett a kormány részéről a tervek helybenhagyásával állítólag elkövetett mulasztásoknak, valamint szintén a kormány részéről követelt több-munkáknak tulajdonítja, melyekért a fővállalkozót, s illetőleg a fennebb emiitett egyezmény szerint most már a társulatot kártérítés illeti, mely kártéritési igényről azonban lemond a társulat azon esetben : ha megengedtetik neki a kimutatott tőke-hiány fedezésére szükséges tőkét mint függő kölcsönt az üzleti számla terhére felvenni. A ministerium ezen beadvány tárgyalását csak az esetre helyezte kilátásba, ha a társulat az állítólagos több-munkákat igazolja. A társulat egy ujabb beadványa folytán, melyben a tordai szárnyvonalnak, mint II-od rendű pályának kiépítésére engedélyt kért — felhivatott, mikép a rendelkezésére álló pénztőkét, valamint azt, mikép véli abból az egész hálózatot kiépíteni, 4 hét alatt mutassa ki s jelentse fel, mikor hiszi a II. és III. szakaszt a forgalomnak átadni. Ezen felhívásra a társulat október 20-án egy kérvényt nyújtott be — melynek hivatalos tárgyalását azonban egyelőre függőben tartatni kérte. E beadványban, melyben az épités mibenlétét s a volt fővállalkozó kártéritési igényeit tárgyalja — előadja az okokat is, melyek a munkákat megdrágították: s kéri, hogy az épités befejezésére hiányzó 13 millió forintnak fedezése, ujabb sorozatú, az állam által szintén biztosítandó társulati értékek kibocsátása által engedélyeztessék, ez esetben kész lévén a kormány ellen támaszthatni vélt kártalanítási igényeiről véglegesen lemondani. 1872. évi január végével az épitési alaptőke már 2 millió forintra apadván le, az igazgató-tanács február 6-án tartott ülésében a rendkivüli közgyűlésnek ápril 2-ára leendő osszehivasát határozta el s egyúttal jelentést tett a ministeriumnak, hogy az épitést ezen tőke mellett legfolebb márcziusig folytathatja, minélfogva kártalanítási igényei fejében a munkák folytathatása czéljából állami előlegeket kért. Ezen kérelem folytán az illetékes ministerek s a társulat képviselői közt értekezletek tartattak, mely alkalommal a kormány tagjai azon nézetnek adtak kifejezést, hogy czélszerűbb volna a rendkivüli közgyűlést akkorra elhalasztani, midőn a vasút egy ujabb szakasza is forgalomba tétetett ; — ekkor ugyanis könnyebb lesz kiszámítani, mire van még szükség a pálya teljes kiépitésére; s nagyobb lévén az állami garantia, a hiány fedezésére szükséges kölcsön is könynyebben lesz beszerezhető, s e mellett eleje vétethetik azon zavaroknak, melyeket az elsőbbségi kötvények birtokosai támaszthatnának a miatt, mert a már megnyitott szakaszokra eső garantia az elsőbbségi kötvények kamataira sem nyújt elég fedezetet. Az igazgató-tanács ennek folytán késznek nyilatkozott a közgyűlést ápril 27-ére elhalasztani, de biztosittatni kérte magát, hogy a kormány az épités folytathatása czéljából 3.000,000 frtot rendelkezésére fog bocsátani. Az akkori kormány tartván attól, hogy az előlegek megtagadása a munkák megszüntetését vonandja maga után s ez részben a félben levő építések megromlása és az időközi kamatok felszaporodása által nem csak a társulatot károsítja meg, hanem a vasút kiépítését egyátalán kétségessé teheti, — abban állapodott meg, hogy a társulatnak egy millió forintnyi biztositékára, valamint a több-munkák fejében támasztható követeléseire Összesen 1.500,000 frtnyi előleg nyujtassék, melytől egyelőre annyi kamatot köteles a társulat fizetni, menuyit a biztosíték jövedelmez ; ha pedig FŐRENDI IROMÁNYOK. IV. 1875/8. 16
