Főrendiházi irományok, 1875. IV. kötet • 159-239. sz.
Irományszámok - 1875-185
in CLXXXV. SZÁM. a kártérítési igények alaptalanoknak bizonyulnának be, az előlegnek ezen követelésekre eső része után a biztosíték utáni kamatnak megfelelő kamatot fog fizetni. A társulat igazgató-tanácsa 1872. márczius 16-án tartott ülésében a közgyűlés összehívását a tövis-megyeri vonal megnyitása utáni időre halasztotta s egyszersmind az 1871. október 20-án benyújtott kártalanítási kérelemnek elintézését szorgalmazta. A kormány május hó 25-ikén kelt leiratában a fővállalkozó által annak idején elősorolt követeléseket, nagy részben alaptalanoknak mutatván ki, csupán 569,317 forintot ismert el s ezt is inkább a méltányosság, mint a jog szempontjából. — Ezen összegnek kifizetését, oly feltétel alatt, hog; a társulat minden más igényről lemond — kilátásba helyezte. jgyanazon leiratban felhivta a társulatot oly intézkedések tételére, melyek által a pálya kiépitése biztosíttassák, mert ellenkező esetben a társulat ellen jogait érvényesíteni s az engedélyokmány értelmében eljárni lenne kénytelen. Május elején már ismét jelentést tett az igazgató-tanács, hogy az adott összegekkel az építést addig sem birja folytatni, mig a május 23-ára összehívott közgyűlés a további eszközök iránt intézkedhetik ; minélfogva ujabb előleg folyóvá tételét kéri. A kormány két utat látott maga előtt: vagy megvonni a további előleget s ez esetben a vállalat összeroskadását megengedni, ezenkívül különösen az Ínséges vidékekről összejött mintegy 20 ezer munkást nem csak kereset nélkül* hagyni, hanem már kiérdemelt két heti keresményétől is megfosztani, vagy pedig további segélyt nyújtani s lehetővé tenni, hogy az épités folytattassék, mig a közgyűlés a segély iránt intézkedik. A kormány ez utóbbi utat választotta oly módozattal azonban, hogy a vonalon végzett munkákról, valamint az egyes iparosok és gyárak által szállított tárgyakról az igazgatóság által jóváhagyott számlák a kormány által fizettettek ki, s az igy kifizetett összegek biztosítására kiköttetett, hogy az esetre, ha azok visszafizetése iránt a közgyűlés kellőleg nem intézkedik, az adott összegek a társulat számára biztosított tiszta jövedelemnek azon részéből fognak kamatoztatni s lerovatni, mely az elsőbbségi kötvények kamatai által igénybe véve nincsen. Az 1872. május 23-ára összehívott rendkívüli közgyűlés a határozat-képességre szükséges számú részvényesek meg nem jelenése miatt megtartható nem lévén, az június 3-ára lett elhalasztva s e napig a kormány a társulatnak már 2,019,783 frt 89 krt fizetett ki előlegek fejében. Az összejött közgyűlés alkalmával a hiány már 15.200,000 frtban lett kimutatva s a közgyűlés a társulati ügyek rendezésére egy bizottságot választott s elhatározta, hogy a végleges rendezés megtörténtéig a társulat pénzszükségleteinek fedezésére függő adósság vétessék fel, mely határozat ellen a kormánynak észrevétele nem volt. E mellett még egy másik bizottság is küldetett ki, melynek feladatául tüzetett megbirálni az igazgató-tanácsnak jelentését s ha azt helyesnek találja, minden további felelősség alól felmenteni. E közgyűlési határozat folytán a kiküldött bizottság az igazgató-tanácscsal egyetértőleg a 15.200,000 frt beszerzése czéljából a bécsi Vereinsbankkal, a franco-osztrák és franco-magyar bankkal alkudozásokba bocsátkozván, nevezett bankokkal szerződés jött létre, melynek értelmében e bankok a kivánt 15.200,000 frtot 7% kamat mellett a társulat rendelkezésére bocsátják oly feltétel alatt, hogy ezen kölcsön biztositékáúl a társulat 19.998,000 frt névértékű másodsorozatú elsőbbségi kötvényt ad a bankoknak, melyeket azok az esetre elárusíthatnak, ha a kölcsön 1873. évi június végéig vissza nem fizettetik — mig ha a társulat a kötvényeket visszaváltja, a fentebbi kamaton felül még 5% illetéket fizet a bankoknak. A bankok azonban a kölcsönt csak azon feltét alatt adták, hogy a kormány által biztosíttassanak arról, miszerint a pálya teljes kiépítésére netán még szükségesnek mutatkozó további összegeket a társulat rendelkezésére bocsátandja.
