Főrendiházi irományok, 1875. III. kötet • 99-158. sz.
Irományszámok - 1875-106
ÖVt SZLIM» £i azokkal, kik a váltói kapcsolatba, a kötelezettség elháritása nélkül léptek. À forgatásból eredő kötelezettség imént jelzett természetét nem csak a köz. n. váltórendszabály, hanem úgy saját váltótörvényünk, mint a többi európai váltótörvények is elismerik, mindegyik törvény a forgatót a váltói kapcsolatban álló személyekkel egyetemleges felelősség alá helyezi, de e mellett megengedi, hogy a forgató függetlenül a többiek kötelezettségétől saját nyilatkozata alapján vonassék felelősségre. A váltó forgalmi képessége azonban sok esetben alteráltatnék, ha" a törvény a forgató felelősségét oly merevséggel állapítaná meg, hogy azt az érdekelteknek módosítani ne lehessen, a váltóbirtokosnak gyakran érdekében állhat, a váltót lejárat előtt hátirat útján realisálni, de nem hajlandó az átruházással felelősséget vállalni s az átvevő kész az ily módoni átruházást elfogadni ; ugy de ha a törvény az átruházást csak váltói felelősséggel engedné meg, az ügylet az érintett esetben realisálható nem lenne. Ehhez járul még, hogy a törvény merev intézkedésével a felek szabad szerződési jogát ok és szükség nélkül korlátozná. Ugyanazért az újabb törvények s ezek közt saját váltótörvényünk is megengedi, hogy a forgató a felelősséget magáról elhárítsa, mely esetben őt az átruházási szerződésből, habár az különben teljesen érvényes váltóügyletet repraesentál, felelősség nem terheli. Habár a tervezet 31. czikke kijelöli azon kifejezéseket, melyek használásával a felelősség elhárítható, mindamellett megengedi azt is, hogy a forgató bármely kifejezést is használhasson, feltéve, hogy abból minden kétségen felül kitűnik, miszerint a váltó forgatása által felelősséget vállalni nem kívánt. 32. §-hoz. Valamint a váltó kiállítása, úgy annak forgatása is különféle indokból s azon szándékkal is történhetik, hogy a váltó bizonyos kezek közt maradjon; vagy azért például, mert a forgató üzleti összeköttetéseit titokban tartani kívánja, vagy azért, mert a váltóbirtokos ellenében magának bizonyos kifogásokat reserválni óhajt; az egyik czél úgy mint a másik csak az által érhető el, ha a forgató jogában áll a váltó tovább adását érvényesen megtiltani. Igaz, hogy e tilalom ép úgy, mint az intézvényezőé, a váltó tovább adását absolute meg nem gátolja ; de nagy különbség az, hogy a váltó későbbi birtokosai forgatmányosoknak vagy csak egyszerű engedményeseknek tekintendők-e: mert mig az elsőket víszkereseti jog illeti, mely harmadik személyek viszonyaiból merített kifogásokkal meg nem támadható, azalatt az engedményesek víszkereseti joggal nem élhetnek s kénytelenek mindazon kifogásokat megtűrni, melyek a váltóadást ex persona indossantis illetik. Ezen okok szolgáltak alapul a lipcsei tanácskozmánynak arra, hogy ez a kérdéses intézkedést, eltéröleg a porosz javaslattól, felvegye; s mert a jelen tervezetnek ily fontos kérdésben a váltórendszabálytól eltérnie nem lehet, a szóban levő intézkedést a szükséges összhang végett átvennie kellett. 33. §-hoz. A köz. n. váltórendszabály emanatíója előtt nem csak a theoreticusok véleményei, hanem a positiv törvények intézkedései is igen szétágaztak a lejárat utáni forgatmánynak ugy természete, mint joghatálya iránt; némely törvényekben — ilyen többi közt a magyar ís FŐRENDI IROMÁNYOK III. 1875/8. U
